Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10803 . 17 Gazdagabbak, mint hitték Meglepő módon azonban a Gândul által megjelentetett adatok teljesen ellentmondanak a román politikusok által előszeretettel hangoztatott, az autonómiatörekvéseket megkérdőjelező szlogeneknek, melyek szerint a székely megyéket a román állam tartja el, annyira szegények, hogy nem képesek a saját lábukon megállni. Az internetes újság adatai szerint Hargita megye a befizetett pénz „csupán” 59,5, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól, és ezzel a középmezőnyben helyezkedik el számos moldvai, dobrudzsai vagy havasalföldi megyét megelőzve. A székelyföldi e löljárók szerint bár a Gândul számításai nem elég alaposak, mindenképp jelzésértékűek, és azt bizonyítják, hogy a székely megyék több pénzt fizetnek be, mint amennyit visszakapnak, tehát képesek lennének eltartani saját intézményeiket. Borboly Csaba Hargit a megyei tanácselnök a Krónikának elmondta, bár sajnálatos módon Romániában nincs olyan intézmény, amely átlátná a különböző adónemek ki- és befizetését, megyei szintű visszaosztását, a Gândul kimutatása jelzésértékű, azt sejteti, hogy a székelyföldi erőfe szítések eredményesek, és a térség nemcsak a bruttó termék tekintetében, hanem a megyei visszaosztás alapján is a középmezőnyben van. „Ebből is kiderül, hogy kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit befizetünk, és ez feljogosít arra, hogy még több pénzt követeljünk Bukaresttől” – jelentette ki Borboly Csaba, aki szerint a két megyét a kommunizmus évtizedei alatt elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért is kárpótolni kellene. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a székely megyéket évtizedeki g tudatosan próbálták elsorvasztani, még tíz évvel ezelőtt is igaz volt a megállapítás, hogy az egész országban jobb utak vannak, mint a magyarlakta térségben. Ezt a hátrányt kell ledolgozni, és az elmúlt kéthárom évben ez egyre jobban sikerül, hangsúlyoz ta Tamás Sándor. Hozzátette, az elmúlt kéthárom évben egyértelműen javult a helyzet, míg korábban a székely megyék országos viszonylatban 0,9 – 1 százalékot kaptak közberuházásokra, az elmúlt években ezt sikerült 3,5 – 4 százalékra feltornázni. Borboly Csaba ugyanakkor úgy véli, a hírportál adatai a decentralizáció szükségességét is bizonyítják, hiszen a pénz egy részét a felesleges, „vízfejű” bukaresti intézmények pazarolják el. „Bukarestben nem tudják, melyik székelyföldi falu melyik utcáját kell csatornázni , ha helyben dönthetnénk, hatékonyabban költenénk el a pénzeket” – szögezte le a Hargita megyei önkormányzat elnöke. „Szolidáris” kolozsváriak Az erdélyi megyék közül a régió leggazdagabbjának tartott Kolozs megye fizeti be a legtöbbet, és kapja vissza a legkevesebbet az államkasszából, de Alin Tişe megyei tanácselnököt ez nem zavarja. „Itt a szolidaritás elvéről van szó. Természetesnek tartom, hogy az állam jobban támogassa azokat a megyéket, akiknek nehézségeik vannak. Az országot egységesen kell fejlesz teni, egyensúlynak kell lennie” – nyilatkozta a hírportálnak a Kolozs megyei önkormányzat elnöke, hangsúlyozva, hogy a megyei elöljárók nem várhatják állandóan Bukarest segítségét, saját bevételi forrásokról is gondoskodniuk kell. Kolozs megye ezt uniós fo rrásokból próbálja beszerezni, jelenleg 400 millió euróra vannak projektjeik, tette hozzá a tanácselnök. Helyettese, az RMDSZes Fekete Emőke kicsit másként látja a kérdést, szerinte a térségnek több pénzt kellene kapnia. „Kolozs megyében regionális fontos ságú intézmények működnek, ezért a decentralizáció nem merülhet ki abban, hogy leosztják a feladatokat, ezekhez hozzá kell rendelni a szükséges anyagi forrásokat is” – nyilatkozta az alelnök. Ugyanakkor elmondta, a megyei tanács költségvetésének csak egy r észe származik a központi költségvetésből, és arra sincs rálátásuk, hogy a kormány pontosan mennyit oszt vissza a megyének, hiszen az állam nemcsak a megyei önkormányzatot és az alárendeltségébe tartozó intézményeket támogatja, hanem a kormány alárendeltsé gébe tartozó intézményeket is, mint a prefektúra vagy a megyei közegészségügyi hatóság. Tişe szerint a megye költségvetéséből mintegy 100 millió eurót, azaz a büdzsé 60 százalékát a szociális és az alárendelt intézmények fenntartására fordítják. Túlzottan támogatott bihariak? Hasonlóan szociális szolgáltatásokra költi költségvetése nagy részét a szomszédos Bihar megye is, amely a befizetett pénz 53,1 százalékát kapja vissza, és ezzel a középmezőnyben található. Szabó Ödön RMDSZes megyei tanácsos szerint a zonban a megyei önkormányzat költségvetése szempontjából ez a számítás nem jelent sokat, hiszen a visszautalt pénz összege már január óta szerepel a költségvetésben, és az sem mindegy, mire költik azt. A megyei tanács háromfelé fektetheti be azt: szociális célra, útkarbantartásra, illetve az intézmények fenntartására. Az első tulajdonképpen a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot jelenti, ez a megye legnagyobb intézménye, amely a fogyatékkal élőket segítő központokat is fenntartja – erre költik a legnagyobb összeget. „Mivel a megyének nincsenek saját adói és illetékei, mint a helyi önkormányzatoknak, nem gazdálkodhatunk például visszautalt útadóból. Az államkasszából kapott pénzt kátyúzásra fordíthatjuk” – fogalmazott Szabó Ödön,
