Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, S zentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10809 . 13 után rájuk épített központosított bürokráciával együtt - olyan tehertétel Bukarest számára, amelytől rac ionálisan gondolkodó kormányzat mielőbb megpróbálna szabadulni. Ám a régiós átszervezés mégiscsak akkor vált központi politikai kérdéssé, amikor a Traian Băsescu államfőt támogató DemokrataLiberális Pártnak be kellett volna váltania ígéretét, amelyet korm ánykoalíciós partnerének, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) tett a kulturális autonómia törvénye parlamenti megszavazásáról. Másfelől az sem lenne helyénvaló, ha a jelenlegi közigazgatási rendszer átszervezésére kizárólag úgy tekintenénk, mi nt a romániai magyarság jövőjét, célkitűzéseit befolyásoló kérdésre. Vegyük sorra. A jelenlegi megyék átrajzolásának kérdése a romániai politikai elitet - a magyar politikusokat beleértve - évek óta foglalkoztatja. A jelenlegi rendszer úgy működik, hogy az egyes megyeszékhelyeken a megyei önkormányzatok mellett egyaránt ott találjuk a bukaresti kormány képviselőit (a prefektusokat és ezek hivatalait), de valamennyi fővárosi állami hatóság területi kirendeltségét is. Ez utóbbiak - az úgynevezett dekoncentrál t intézmények, gyakorlatilag a minisztériumok és központi hatóságok megyeszékhelyeken működő helyi igazgatóságai - száma megyénként körülbelül negyvenre tehető, ami országos szinten sok ezer túlfizetett állami tisztviselő foglalkoztatását jelenti. A romló gazdasági helyzet okozta karcsúsítási kényszer miatt a román kormánypolitika egyfelől szívesen megszabadulna a szóban forgó funkcionáriushadtól, másfelől azzal is számolnia kell, hogy az elmúlt két évtized során kialakult rendszerben ezek a posztok éppen a politikai klientúráknak voltak fenntartva …” Tibori Szabó Zoltán (ÉS) A nyelvtörvény, amellyel gond nélkül kiegyeznénk – „ A vaskos tört énelemhamisításokkal megalapozott, majd az erre épülő magyarfóbiával aládúcolt szlovák nemzettudat önmaga meghatározásánál szívesen nyúlik vissza az “elnyomás” éveihez, évtizedeihez, évszázadaihoz, évezredeihez stb, de különösképpen a Monarchia, avagy a jó öreg Uhorszkó alatti senyvedéshez. A minden téren elnyomott szegény nemzetiség, mely azonban öntudatára ébredt, hogy aztán most, a nemzetek Európájában igazi kultúrnemzetként megmutassa, hogyan is kell bánnia egy jogállamnak a kisebbségeivel. Jogfosztó el nöki rendeleteket erősít meg, nyelvtörvényt alkot, közigazgatási határokat rajzol, állampolgárságtól foszt meg: 2011 hatályos jogszabályairól beszélünk. Ezzel szemben nézzük meg, miként rendelkeztek azon bizonyos átkozott elnyomó korszak törvényei, jelesül az, amelyik egy releváns kérdést, a nyelvhasználatot rendezte. Ekkor tehát 1868at írtunk, mikoron a nemzetiségi nyelvhasználatról az alábbiak szerint rendelkeztek. Ezek bármelyikének akár csak egy energiacsökkentett kivonatával is - mutatis mutandis - bő ven kiegyeznénk itt a Felvidéken 2011ben. És ez nem a mi szégyenünk ... ” Szűcs Dániel (Felvidék.ma) Magyare a székely? – „… A közel százesztendős kisebbségi lét, a kommunizmus agymosása azonban megtette hatását, az identitást udat lazult. Az emberek viszont szeretnek tartozni valahová, s ha kötelékeik nem elég erősek, akár mesterséges identitást is kreálhatnak maguknak. Mint a székely nemzeti identitás. Míg regionális, kulturális identitásról beszélnek a székelyek kapcsán, mind en rendben, de nagy baj van akkor, amikor a székely – magyar különbözőséget nemzeti síkra próbálják vetíteni. A rendi nemzet fogalmát nem lehet összetéveszteni a politikai nemzet fogalmával. Aki ezzel a módszerrel él – érdekből vagy butaságból, teljesen mind egy – többet árt közösségének, mint amennyit használ …” Isán István Csongor (Hargita Népe) Matricavisszhangok – Az uborkaszezonnak is van előnye. A szlovák sajtó is fel fedezte a kétnyelvű feliratozásért indított délszlovákiai matricakampányt. Hogy létezik ilyen, a Szlovák Köztársaság Hírügynöksége mellett néhány elektronikus honlap is észrevette. Megírják többek közt, hogy a névtelenségbe burkolózó polgári aktivisták ne m tartoznak politikai párthoz, de csoportosan küzdenek a nyelvi asszimiláció ellen főként olyan helységekben, ahol a magyar
