Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, S zentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10809 . 14 lakosság számaránya meghaladja a 15 százalékot. Foganatja az akciónak a sme.sk portál szerint először Dunaszerdahelyen Somorján és Komáromban volt, ahol a helyi önkormányzatok döntöttek hivatalaik kétnyelvű feliratozásáról. A lap rámutat arra is, hogy Somorján akad olyan vállalkozó, aki megszívlelte a felhívást, és magyarul is kiírta üzletére, hogy „ hentes ”. Szencen és Galántán a sme. sk meglátása szerint nem volt visszhangja a matricázásnak, valójában csak a hír látott napvilágot, hogy néhány helyen megjelent a m agyar feliratokat kérő „ ragasz ” (Hírek.sk) Erdély fek etéi? – „ Első hallásra még igazat is lehetne adni mindazoknak, akik szerint az erdélyi magyarok sok esetekben furcsán élik át kisebbségi helyzetüket, sokszor túlságosan érzékenyen reagálnak nemzetiségi kérdésekre, és jogaik követelése közben hajlamosak „t úllihegni” bizonyos szempontból kevésbé jelentősnek tűnő dolgokat ” Rostás Szabolcs (Krónika) Pléhkrisztus – „ Ma már egyszerű utánanézni: a Brazília jelképévé vált, Rio de Janeirói Krisztus szobor ötlete a 19. század közepén fogant meg egy katolikus pap fejében, de jó ideig nem lett belőle semmi. Az elképzelést Brazília függetlenségének századik évfordulóján, 1921ben újból felkarolták, s gyűjteni kezdték az adományokat a tervezéshe z és kivitelezéshez …” Székedi Ferenc (ÚMSZ) Jó magyarnak lenni?! – „ Nincs olyan nap, hogy a médiában, de az egyszerű beszélgetésekben is ne essen szó arról, hogy jó – e vagy rossz az, hogy az RMDSZ kormányon van, eddigi kormányzás a idején elérte – e akárcsak kiemelt céljait ezzel a magyarság, vagy csak eszközként használ fel minket a ránk keveset adó nagyobbik kormánypárt, és mi ezt tűrjük az újabb ígéretekért. A hazai magyar közvélemény jószerével elfogadta azt a tételt, miszerint k isebbségi szervezetnek, pártnak, ha közössége számára valamit el akar érni, részt kell vennie a hatalomban, de most már vitathatatlan, hogy dolgaink így sem haladnak. A kisebbségi törvényt nyolc éve már csalétekként használják az éppen hatalmat gyakorló ro mán pártok, a tanügyi törvény, mely a Szövetség egyik dédelgetett célkitűzése volt, visszafordult, egy ideje teljesen leállt az egyházi javak visszaszolgáltatása, akár öt vagy tíz évvel ezelőtt, több mint nyolcezer egyházi ingatlan vár visszaszolgáltatásra , de nincs áldás azon sem, amit visszakaptunk. Sokszor bebizonyosodik, hogy nem kell nekünk külső ellenség, magunk is fölfaljuk egymást… ” Elek György (SZFÚ) Csupán csendestársi pozícióban – „ Bár konkrét adatok még nem állnak rendelkezésünkre, Igor Matovič formálódó új pártjának komoly esélye van arra, hogy eléri majd az öt százalékos, a parlamentbe jutáshoz szükséges támogatottságot – köszönhetően az Egy szerű Emberek magamutogató vezetőjének és sajátos akcióinak. A sors furcsa fintora, hogy a szintén előszeretettel, de illedelmesebben egyénieskedő OKSnak a parlamenti küszöb átlépésére esélye sincs: a polgári konzervatívok támogatottsága minden felmérés s zerint csak szimbolikus, mindössze tized százalékokban fejezhető ki …” Tokár Géza (Új Szó) Magánosítani vagy nem? – A hatalom megőrizné a médiák feletti ellenőrzést – „ A vajdasági magyar közösség egyik nagyon fontos, megoldatlan kérdése a tájékoztatás. A mostani helyzettel szinte senki sem elégedett, de a legnagyobb kárát mégis a közösség látja: van ugyan anyanyelvű sajtója, de nincsen megfelelően tájékozatva. A nyílt tár sadalmi kérdésekről való tárgyilagos tájékoztatás és párbeszéd nélkül viszont nincs haladás, fejlődés. Már a 2003. április 22én elfogadott szerbiai tájékoztatási törvény 14. cikkének 3. bekezdése kimondta, hogy alapító „sem közvetve, sem közvetlenül nem l ehet az állam és a területi autonómia, de még olyan intézmény, vállalat vagy egyéb jogi személy sem, amely többségi részben állami tulajdonban van, vagy amelyet teljes egészében vagy túlnyomó részben közpénzekből finanszíroznak, kivéve, ha ezt a műsorszórá sról szóló külön törvény nem irányozza elő”. A törvény e rendelkezésének
