Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10726 . 14 listáján. A végrehajtó hatalomnak ez a pozíciója nemcsak a Rudolf Chmel vezette hivatalra vonatkozik, s ezzel a jogával több esetben élt is" - áll az állásfoglalásban. Nem egyéni, hivatali és pártérdekek mentén történik a támogatások elosztása A kormányhivatal hatáskörébe tartozó támogatásokról szóló hivatali irányelv arról rendelkezik, hogy a támogatott vagy nem támogatott pályázatok listáját legkésőbb 30 nappal a támogatási szerződés megkötése után kell nyilvá nosságra hozni. Juhász szerint ők jóval a megszabott határidő előtt, még az első támogatási szerződések megkötését megelőzően feltették az internetre a pályázatok listáját. Közölte, a közeljövőben közzéteszik a bizottságok javaslatait is, egyelőre azonban prioritást élvez a támogatási szerződések előkészítése és a megítélt dotációk mihamarabbi eljuttatása a sikeres pályázókhoz. "Visszautasítom a gyanúsítgatást, hogy egyéni, hivatali és pártérdekek mentén történik a kisebbségi támogatások elosztása. Lehet , hogy a múltban ez volt a helyzet – ahogy ezt sejteni engedi az állásfoglalás – , ezt a gyakorlatot azonban az általam vezetett főosztály nem kívánja folytatni" - jelentette ki Juhász László. "Végezetül szeretném megköszönni a Kerekasztal Koordinációs Biz ottsága tagjainak azon javaslatait, amelyeket az ez évi támogatási elbírálás rendszerében még természetesen nem tudtunk figyelembe venni, hiszen a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága csak június 7én alakult meg. Javaslataikat fontolóra ves szük. és reméljük, hogy a jövőben gyanúsítgatásoktól és hazugságoktól mentes, konstruktív bírálóként és javító szándékú tanácsadó testületként számíthatunk rájuk" - zárul a kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztálya vezetőjének állásfoglalása. v v i i s s s s z z a a Legalább nyolc év az uniós csatlakozásig – Varga László: Koszovóval kapcsolatban egyre több uniós tagállam várja el Szerbiától a realitás elismerését Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2011. július 26., kedd Varga László: Nem ta rtom valószínűnek, hogy Szerbia 2020 előtt uniós tagállammá válik (Fotó: Molnár Edvárd) Egyesek szerint a jövőben Szerbia európai uniós csatlakozását a rendezetlen Koszovókérdés nehezíti majd meg a leginkább. Az elemzők egy része szerint az Európai Unió nyíltan követeli majd Szerbiától, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, mások szerint viszont az EU csupán azt várja el, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd végre kézzelfogható eredményeket produkáljon. Az eddigi elemzések kapcsán felmerülő ké rdésekről Varga Lászlóval, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának az elnökével beszélgettünk. Mit vár el az EU Szerbiától: Koszovó függetlenségének az elismerését, vagy a két főváros közötti párbeszéd eredményességét? – Fontos különbség et tenni az unió mint entitás és a tagállamok között. Öt EUtagállam nem ismerte el Koszovó függetlenségét, huszonkettő viszont igen. Ebből kifolyólag az uniónak és az intézményeinek, elsősorban az Európai Bizottságnak, nem lehet egységes álláspontja ebben a kérdéskörben. Az EBt a Koszovókérdést illetően már eddig is a folyamatos egyensúlyozás jellemezte. A tagfelvételi szempontból fontos kritériumok teljesülését az Európai Bizottság értékeli, az EB állásfoglalása pedig addig nem változik, amíg az EU össz es tagállama el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Ezzel párhuzamosan a tagállamok állásfoglalása több, mint világos. A Koszovó függetlenségét elismerő tagállamok közül néhány – főleg a nagyobb súllyal bíró tagországok – számára a helyzet egyértelmű. Ezen országok számára Koszovó státusa lezárt kérdés, ezért nem tudnak olyan jövendőbeli megoldást elképzelni, amely az általuk hozott függetlenségelismerésről szóló döntés megváltoztatását eredményezné. Mindebből az következik, hogy a tagállamok közül egyikmá sik mind erőteljesebben próbálja meg érvényesíteni a saját külpolitikai álláspontját. Ezzel egyidejűleg az EB továbbra is kényes helyzetben lesz, s megpróbál egyensúlyozni a két álláspont között. Az Európai Bizottság biztosan csak a jószomszédi viszonyt, a párbeszédet, a koszovói polgárok mindennapi életét érintő kérdések megoldását támasztja majd Belgrád elé feltételként. Azt viszont, hogy a tagállamok mit és mikor fogalmaznak meg feltételként, jelen pillanatban nem lehet megjósolni. Látszik egy olyan tend encia, hogy a realitás elismerését egyre több uniós tagállam várja majd el Szerbiától.
