Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10726 . 15 A csatlakozási tárgyalások kitűzése, illetve elkezdése után a legjobb esetben mennyi idő telhet el, mire országunk csatlakozhat az EUhoz? – Szerintem nagyjából nyolc év. Horvátország esetében majdnem hat évig tartottak a csatlakozási tárgyalások és még két évre lesz szükség, hogy az EU tagállamai ratifikálják a csatlakozási szerződést. Nem tartom valószínűnek, hogy Szerbia 2020 előtt uniós tagállammá válik. Az is fonto s lenne, ha a szerbiai politikusok ezzel kapcsolatosan a jövőben a realitásokról beszélnének. Világosan látszik, hogy a szerbiai polgárok körében visszaesett az EUtagság támogatottsága. Ez részben biztosan annak tudható be, hogy az emberek nem szeretik, h a becsapják őket. A felelős belgrádi politikusok egy része még mindig 2015ös vagy 2016os csatlakozási dátumot ígérget, ezzel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós csatlakozás egyre kisebb támogatottságot élvezzen az emberek körében. Létezike majd 20 20ban még az EU? – Biztosan. Aki egy kicsit részletesebben és mélyebben ismeri az integráció történelmét, az tudja, hogy az EU jó néhány alkalommal került a mostanihoz hasonló válságos helyzetbe. Minden ilyen válságperiódus után mélyebb integráció követ kezett. A válságok paradox módon nem legyengítették, hanem megerősítették az integráció összetartó erejét. Meddig tarthat még az unión belüli bővítési félelem, és milyen mértékben befolyásolhatja Szerbia csatlakozási folyamatát? – A félelem talán túlzó k ifejezés. Az igaz, hogy mindenféleképpen jelen van egy bővítési szkeptikusság. Ez nem az EU összességére érvényes, hanem inkább az erősebb gazdasággal rendelkező tagállamokra, hiszen most nekik kell viselniük a legnagyobb terhet az eurózóna megmentésének é rdekében. Ez a hangulat akkor változhat meg, amikor vége lesz a gazdasági válságnak és az euróövezet válságának, illetve eltelik néhány krízismentes év, akkor, amikor a teher legnagyobb részét magukra vállaló tagállamok azt látják, hogy újra beindult a gaz dasági prosperitás és nincsenek újabb terhek. Szerbia csatlakozási folyamatát biztosan befolyásolja majd a jelenlegi szkeptikusság, hiszen egyébként is sok tény befolyásolja a csatlakozási folyamat ütemét. Ugyanakkor Horvátország példájából láthatjuk, hogy a legsúlyosabb válság közepette is sikeresen be lehet fejezni a csatlakozási tárgyalásokat. Ehhez viszont a csatlakozni kívánó állam politikai vezetőségének őszinte igyekezetére van szükség. Szerbiára ez az elmúlt tíz évben nem volt jellemző, ezért a mi i ntegrációnkat biztosan lassítja majd a bővítési szkeptikusság. A megoldás kulcsa tehát javarészt Szerbia kezében van. v v i i s s s s z z a a Felcsúttól Tusványosig ÚMSZ Salamon Márton László | 20110725 08:45:18 Az elmúlt éveknél alacs onyabb érdeklődés mellett zajlott Tusványoson Orbán Viktor és Tőkés László közös fellépése. Akik azonban ott voltak a szombati eseményen, nem csalódtak várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is „kitett magáért”. Aki a tusványosi táborban járt a diáktábor „fénypontjának” tekintett magyar miniszterelnöki fellépés előestéjén is, végigcsápolva a péntek esti Eddakoncertet, kifejezetten üresnek találhatta másnap délelőtt a tusnádfürdői Univers kemping nagyszínpadát. Orbán Viktor és Tőkés László európai parlam enti képviselő közös fellépésére ugyanis ezúttal negyedannyian sem voltak kíváncsiak, mint Pataky Attilára és legendás együttesére. Az elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődést alighanem Traian Băsescu távolmaradása is okozhatta: idén a román államfőt a 22. B álványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezői nem hívták meg a magyar kormányfőnek „tercelni”. Példás büntetés a „hazaárulóknak” Akik azonban ott voltak a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár által moderált szombat délelőtti eseményen, nem csalódtak a várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is kitettek magukért. Kijutott a jóból az „erdélyi magyarságot eláruló” RMDSZnek és a hazaárulóknak, határokon innen és
