Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centrali s (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10702 . 15 használhatjuk a hajdani magyar településneveket Moldva területén – a válasz nagyon egyszerű. Azért, mert hajdanán azok magyar települések voltak. A római katolikus magyarok lélekszáma 1591ben 15 000 fő lehetett. 1875ben 58 809 katolikust tartottak számon, az 1930as hivatalos népszámláláskor számuk elérte a 109 953főt, míg az 1992es hivatalos népszámlálás már 239 938 római katolikust mutat ki. Napjainkban, Moldvában a magas születési aránynak köszönhetően a római ka tolikus vallásúak száma 250 – 290 ezer főre tehető ” Kádár Gyula (Háromszék) Az utolsó megyésítés – Csíkszereda versus Székelyudva rhely – A Kovászna megye létrehozása körüli bonyodalom nem volt egyedi jelenség a megyésítés körüli székelyföldi vitákban. Az 1968. február 14én tartott, a megyésítést lezáró plenáris ülés egyik napirendi pontja egy rendkívüli esetet tárgyalt meg: Csíksz eredában az előző napon tüntetésekre került sor annak érdekében, hogy Hargita megye székhelyének ez a város adhasson otthont. Az események előzményei közé tartozott, hogy a kezdeti fázisban tervezett „nagy székely megye" megyeszékhelyi státusának megszerzé sére három város is pályázott: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Csíkszereda ( Háromszék ) C C i i k k k k e e k k Nincs barátság Bukaresttel – Kínos odamondogatások itt, magyarellenes kampány ott A magyar – román viszony középtávon attól függ, hogy az uniós elnökség végeztével az Orbánkormánynak mennyire sikerül tompítania a demokráciaellenes döntéseit érintő amerikai és európai bírálatokat. A román politikum ugyanis mindig is „a divat után ment” – véli Bányai Péter Kolozsváron élő politikai elemző. Szőcs Levente - B ukarest| Népszabadság| 2011. július 2. | Németh Zsolt külügyi államtitkár három hete azt mondta, történelmileg a legjobb állapotban van a magyar – román kapcsolatrendszer. Így volna? - Németh Zsolt megállapítása megmosolyogtató. Nem állítanám, hogy nem vo lt rosszabb a kétoldalú viszony – például a Funarkorszakban vagy a Vacaroiukormány idején, a kilencvenes években – , de hogy olyan nagyon jó lenne, az látszat. Ezt a látszatot pedig az tartja fenn, hogy mindkét kormánypárt tagja a Néppártnak az Európai Pa rlamentben. A közös néppárti tagság nem feltételez igazi barátságot, de látszatbarátságot igen: több mindent elnéznek egymásnak, legalábbis a nyilvánosság előtt. A színfalak mögött nem éppen hízelgő jelzőkkel illetik egymást. Traian Basescu a WikiLeaks sze rint Európa utolsó szélsőségesének nevezte Orbánt. A Fidesz elnöke az RMDSZ esetében – amely szintén néppárti tag – a látszatra sem ügyel, Markóéknak a köszönésére se válaszol. - Az államközi viszony lassan a színfalak előtt sem a legjobb, a bukaresti mag yar nagykövetet két hónap alatt háromszor hívták be a román külügyminisztériumba. - Ez a magyar politikusok „odamondogatásainak” a következménye. Gondolok itt Semjén Zsolt és Kövér László nyilatkozataira (a romániai régiókról, illetve az autonómia támogat ásáról – a szerk.), vagy akár Füzes Oszkár nagykövet feleségének elhíresült, március 15i magánakciójára. A magyar politikusok annyira kínos helyzetbe hozzák román partnereiket, hogy azok nem tehetik meg, hogy nem tiltakoznak. A román ellenzék erőteljes ma gyarellenes kampánnyal szorongatja Basescu pártját, kormányát. Ez főleg a liberálisok részéről kellemetlen meglepetés, hiszen hosszú időn át első számú partnereink voltak – főleg Tariceanu, a párt előző elnökének miniszterelnöksége alatt. Mindenesetre Base scu pártja kénytelen valamilyen módon kivédeni a vádat, hogy „eladja Erdélyt a magyaroknak”.
