Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centrali s (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10702 . 16 - Ha a román ellenzék nyugton ül, teljes a béke a román – magyar fronton? - Dehogyis! A román külügy részéről mindenképpen normális lenne a tiltakozás, ha példá ul a magyar nagykövet polgári engedetlenségi akcióba bonyolódik Kolozsváron. Magánszemélyként, mindenekelőtt román állampolgárként én megtehetem azt az egyébként nevetséges gesztust, hogy elmegyek a Mátyásszoborhoz, és virággal eltakarom azt a bizonyos tá blát a Iorgaidézettel. (Az idézet arra utal, hogy Mátyás király 1467ben vereséget szenvedett a középkori Moldva Fejedelemség akkori uralkodójától, Stefancel Marétól – A szerk.) De idegen állampolgárként, főleg diplomataként semmiképp. A Külügyminisztériu mot a jelek szerint nem zavarják az ilyen gesztusok. Ha nem így volna, rátelefonálnának a nagykövetre, hogy álljon le. Megkockáztatom, adott esetben Budapesten meg is tapsolják, hogy lám, jól odamondott a románoknak. - Mégis: nem túlságosan érzékeny a rom án politikum? - A román politikusok általában hisztérikusak, máris választási kampányban képzelik magukat, minden alkalmat felhasználnak arra, hogy támadjanak, legtöbbször ügyetlenül rögtönözve. Másfelől Orbánék odamondogatásában ugyanaz a rövidlátás érhe tő tetten, ami a magyar belpolitikában is megnyilvánul. A két ország viszonyát Orbán nem tartja kulcskérdésnek, egyébként Basescu sem. - Orbán Viktornak nem érdeke, hogy a magyar – román viszony jó legyen? - Nem igazán. Ha esetleg a gazdasági jellegű ígére tek nem is valósulnak meg, legalább hetente többször bizonyíthatják, hogy „jó magyarok”. A Fidesz – KDNPhívek fülében jól csengenek a román – magyar szóváltások. - És ezek a néppárti „családtagok”. Mi lesz, ha jövőre a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra Romá niában, ami fölöttébb valószínű? - Egyesek talán meglepőnek találhatják, de nem várható számottevő változás. A román diplomácia mindig is – fogalmazzunk úgy – a divat után ment. A román – magyar viszony nagyban függ attól, miként alakulnak Magyarország kapc solatai a világgal. Ha elszigetelődik az Európai Unión belül, ahogyan arra a szlovén elnök nemrégiben kiszivárgott háttérbeszélgetésében utalt, a románok rá fognak duplázni. Ha Amerika és Európa megőrzi a jó viszony látszatát Magyarországgal – azaz ha úgy vélik, hogy Orbán makacssága miatt a nyílt bírálat nem hatékony, és inkább elnézik a demokráciaellenes politikai döntéssorozatot, vagyis a kulisszák mögött próbálják menteni a menthetőt – , akkor ehhez Bukarest is felzárkózik. - Ha rosszabb remélhetőleg ne m is, jobb lehet a kétoldalú viszony? - Van egy külső tényező, amelyről nem szabad megfeledkezni: az európai politikai családok lobbija. Ha a jelenlegi ellenzék kerül kormányra a jövő évi választások után, megnyilvánulhat bizonyos fokú nyomás az európai s zocialista és a liberális frakció részéről, hogy tegyenek keresztbe a magyar kabinetnek. Finoman, ne a nacionalista diskurzussal, és főleg ne a romániai magyarság ellen irányuló akciókkal. Brüsszelből nyilvánvalóan jelen pillanatban is nyomást gyakorolnak a romániai ellenzékre ilyen irányban – erre utal a két szocialista elnök, Victor Ponta és Mesterházy Attila múlt heti közös nyilatkozata. Elképzelhető olyan „sugallat” is Európa részéről, hogy vegyék be a szocialistaliberális kormányba az RMDSZt akkor is , ha nincs rá szükségük a parlamenti többség kialakításához. Ennél megalázóbb helyzetet a Fidesz számára nehezen tudnék elképzelni. v v i i s s s s z z a a A Sapientia rektora elégedetlen a romániai akkreditáció késlekedése miatt Bukarest , 2011. július 1., péntek (MTI) - Elégedetlenségét fejezte ki Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora amiatt, hogy az egyetem akkreditációja továbbra is késik. A rektor a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy mélységese n csalódott a politikusokban, ugyanis egy részük szerinte fékezi, másik részük pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény akkreditációs folyamatát, amely már így is hosszúra nyúlt.
