Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. április - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-04-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10413 . 18 Ez magyarázza azon buzgalmukat, hogy „megvédjék a román érdekeket” a „túlzó magyar követelésektől”, annak ellenére, hogy pontosan tudják: a jelenlegi politikai erőviszonyok között egyaránt szükségük van az RMDSZ támogatására a hatalom megőrzéséhez, illetve megszerzéséhez. A szociáldemokraták vezetője, Victor Ponta, aki nemrégiben még valósággal körüludvarolta az RMDSZt, most határo zottan ellenzi a romániai magyarság képviseleti szervezetének Románia új közigazgatási felosztására tett javaslatát, ami ellen voltaképpen egyetlen kifogása van: a Maros, Kovászna és Hargita megyéből álló székelyföldi vagy, ahogyan ő fogalmazott, az etnika i kritériumon alapuló régió létrehozását ellenzi. Ha az RMDSZ tartja magát tervéhez, az USL akkor sem lép koalícióra Kelemen Hunorékkal, ha ez éppen a hatalomátvételhez szükséges szavazatarányt biztosítaná számára – hangzott el nyilatkozata. A szociáldem okraták Hargita megyei parlamenti képviselője, Mircea Duşă Emil Boc kormányfőt támadva panaszolta fel a székelyföldi románok „jogfosztottságát”. A miniszterelnök – állítása szerint – nem tesz semmit azért, hogy az alkotmányt Hargita és Kovászna megyében is betartsák. A tömörülés képviselőházi frakcióvezetője az Avram Iancut képletesen felakasztó Csibi Barnát hozta fel elrettentő példaként, de megemlítette a román polgármesterek által vezetett települések kormány általi hátrányos anyagi megkülönböztetését, a „kiemelkedő román személyiségek nevét” viselő utcák elnevezésének megváltoztatását is. Az ellenzéki erők egyébként azzal vádolják, a fő kormánypártot, hogy az RMDSZszel megkötött együttműködési megállapodásának „titkos záradékában” megengedhetetlen enge dményeket tett. ...és demokrataliberális nyilatkozatok Mintha csak Duşă szavait visszhangozta volna, a demokrataliberálisok alelnöke, Valeriu Stoica Csíkszeredában maga is a székelyföldi románok „veszélyeztetett identitása” miatt kondította meg a vészha rangot, úgy értékelve, hogy ha a budapesti kormány felléphet a szomszédos országokban élő magyarok identitásának védelmében, akkor ugyanezt a román kormány is megteheti. A hét végén szintén Csíkszeredában tartózkodó Emil Boc ismét megpróbálta – és megint csak hiába – elmagyarázni, hogy nem létezik semmiféle titkos záradék, és a protokollum semmi olyasmit nem tartalmaz, ami szemben állna az alkotmánnyal. Hevesen támadta a romániai magyarság jogérvényesítő törekvéseit a demokrataliberálisok képviselője, Se ver Voinescu, aki az „ilyen tekintetben egyértelmű és világos alkotmányra” hivatkozva ellenezte az „etnikai alapú területi autonómiát”. Traian Băsescu államfő szavait idézte, miszerint a Székelyföld ugyanannyi autonómiát kaphat, mint Caracal. Régebbi román trükköt használva a magyar kisebbség iránti aggodalmával takarózott, azt állítva, hogy az etnikai alapon létrejött régiók óhatatlanul csődhelyzetbe jutnak. A demokrataliberálisok szóvivője azzal sem ért egyet, hogy a kormány parlament előtti felelősségv állalással szerezzen érvényt a törvényhozásban évek óta halogatott kisebbségi törvénynek, igaz, azt nem tagadta, hogy be kell tartani a jogszabály elfogadásához az RMDSZ által megadott június 30i határidőt – amelynek fontosságát Borbély László a múlt hét végén, borszéki látogatása alkalmával megerősítette. Az időpont ugyanis ott szerepel a kormánykoalíció feladatlistáján. Nagyjából hasonló álláspontra helyezkedett a tömörülés másik hangadó politikusa, Sulfina Barbu, szerinte azonban a törvényt parlamenti vita nyomán kell megszavazni. Azt is elismerte, hogy a jogszabályért a kormánykoalíció mind a négy partnere felelősséggel tartozik. Héber KRESZvizsga Nincs más véleményen a párt főtitkára, egyben pedig elnökjelöltje, Vasile Blaga sem, aki ugyancsak Csíks zeredában járva azt fejtegette, hogy pártja „még elvileg sem érthet egyet az etnikai alapú régiósítással”, ami semmiképpen sem jelenthet megoldást a lakosság gondjaira, hiszen például az Osztrák – Magyar Monarchia idején Székelyföld a legszegényebb tartomán y volt. Egyben kiemelte, hogy ő maga fejlesztési tárcavezetőként „többet tett a két megye magyar lakosaiért, mint az RMDSZ 2010ben és 2011ben”, belügyminiszterként egyenesen „a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazta a
