Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. április - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-04-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10413 . 19 rendőrség és csendőrség kötelékébe n”, külön helyeket tartott fenn magyar nemzetiségűek számára, ám a kisebbségiek „nem kívánnak erőszakszervezetekbe belépni”. Érdemeként tudta be azt is, hogy támogatta a kisebbségi oktatást kiterjesztő oktatási törvényt, és engedélyezte a magyar nyelvű KR ESZvizsgát. „Tőlem héberül is vizsgázhatnak, csak ne okozzanak balesetet” – mondta ennek kapcsán. v v i i s s s s z z a a Stratégikus régiófejlesztés ÚMSZ Antal Erika, Kovács Zsolt, BalogaTamás Erika | 20110412 23:17:48 Az elkövetkez ő két évben legalább 800 millió euró bevonására lenne szükség ahhoz, hogy Székelyföld fejlesztési stratégiája a terveknek megfelelően valósulhasson meg, de ez kellő szakmai és politikai összpontosítással meg is duplázható – derült ki egy frissen készült ta nulmányból, amely a kérdésben elsőként mutatott fel egy átlátható pénzügyi tervet és mérhető mutatókat. Az elkövetkező két évben legalább 800 millió euró bevonására lenne szükség ahhoz, hogy Székelyföld fejlesztési stratégiája a terveknek megfelelően való sulhasson meg, de ez kellő szakmai és politikai összpontosítással meg is duplázható – derült ki egy frissen készült tanulmányból, amely a kérdésben elsőként mutatott fel egy átlátható pénzügyi tervet és mérhető mutatókat. Csutak István fejlesztéspolitikai szakember munkája egy kockázatelemzéssel ellátott minta, amely különböző forgatókönyveket vázol fel – irányvonalakat rajzolva meg a vidék, a regionális és a humánerőforrás fejlesztés területén egyaránt. „Mindez nem csak infrastruktúrát jelent, hanem vál lalkozástámogatást, fejlesztést, illetve prioritásként kezeli a képzés, tanulás támogatását is, ami nélkül az uniós követelményekhez nem lehet felzárkózni” – magyarázta a szakértő, aki a tervezésben figyelembe vette a már körvonalazódó, 2014 és 2020 közöt t érvényesülő trendeket is. Első a jólét „Úgy vélem, eddig felhalmozódott már annyi tapasztalat és tudás az uniós csatlakozás kapcsán, hogy le tudunk vonni bizonyos következtetéseket” – fogalmazott lapunknak a szerző, aki elérkezettnek látja az időt arra, hogy ne csak beszéljünk a megpályázott közösségi alapokról, hanem ezek eredményei is kézzelfoghatóvá váljanak. „Az uniós támogatásoknak, társfinanszírozásoknak fő célja az életminőség javítása, ami esetünkben munkahelyeket, a jövedelmek stabilizálódását, sőt növekedését kell, hogy jelentse, egyszóval a jólétet” – mutatott rá Csutak, aki tanulmányával ehhez kíván módszertani fogódzót nyújtani. Mint arról korábban beszámoltunk, a szakember egy korábbi előadásában az Országos Statisztikai Intézet adataira hi vatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a tömbmagyar megyék lakosságának átlagjövedelme kullog az országos rangsor végén. A tanulmány szerzője a legrészletesebb problémafeltárásra törekedett. Mivel szerinte a hiányosságok őszinte feltárása és megtárgyal ása lehet az alapja a megfelelő közép- és hosszú távú megoldások megtalálásának, elsősorban a térség gyengeségeit igyekezett feltérképezni. Hangsúlyozta ugyanakkora hosszú távú stratégiák fontosságát, amelyek ellensúlyoznák a négyéves választási periódusok távlataiban gondolkodó politikusi személetet. Hallgat a politika Bár a tanulmányt készítője eddig mintegy félszáz politikussal ismertette munkáját, az elemzés nem váltott ki túl nagy visszhangot a döntéshozók körében, a szerző szerint épp a munka szigorú szakmaisága miatt, illetve amiatt, hogy nemigen alkalmas polémiák gyártására. „Kevés kivételtől eltekintve a politikusok tényként kezelték ezt az anyagot, vagyis nem vettek róla tudomást” – fogalmaz Csutak. Hozzátette: reakció érkezett az RMDSZ szövetség i elnöke, Kelemen Hunor, valamint Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár részéről, akikkel folyamatban van a párbeszéd. Ezzel szemben a szakma kiemelt figyelmet tanúsított iránta: a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete beszélgetésre
