Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • + 36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10322 . 15 szögesen ellentétes nyelvi politikát folytat: előbbit a következetes egynyelvűség, utóbbit a következetes kétnyelvűség jellemzi - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy Finnország hos szú időn keresztül svéd fennhatóság alatt állt, Szlovákia mai területe pedig hasonlóan hosszú ideig a Magyar Királysághoz tartozott. Finnország lakosságának 91 százalékát finnek alkotják, a svédek aránya nem éri el a 6 százalékot, Szlovákiában a népesség n agy része szlovák anyanyelvű, a legnagyobb kisebbség, a magyarok aránya csaknem 10 százalék. Finnországban a finn és svéd is hivatalos nyelv, a törvényhatóságok nyelve svéd, finn vagy vegyes lehet a települések etnikai összetételétől függően. Szlovákiában ezzel szemben az egyetlen államnyelv a szlovák, még olyan kisebb városokban és községekben is, ahol alig találni szlovák családot. A professzor azt mondta: ha azt nem is lehet elvárni, hogy Szlovákiában megvalósuljon a finn kétnyelvű modell, a magyar lega lább regionális hivatalos nyelvi státust kaphatna, mint Szlovéniában. Andrássy György hangsúlyozta, hogy az államok működésében a hivatalos nyelv intézménye kiküszöbölhetetlen. Utalt ugyanakkor arra, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségok mánynak 26. cikke rögzíti: a törvény előtt minden személy egyenlő, tilos egyebek mellett a nyelvi alapon történő bármilyen megkülönböztetés, és ez ellen minden személy számára egyenlő és hatékony védelmet kell biztosítani. A professzor érvelése szerint ha annyira különböző nyelvi jogi szabályozások létezhetnek, mint a finn és a szlovák, akkor nincs értelme a diszkrimináció rögzített tilalmának. Ezért jogos az igény, hogy erről szakmai vita kezdődjön - mondta, hozzátéve, neki a finn szabályozás rokonszenves ebb. Az egyetemi tanár egy kérdésre válaszolva megjegyezte: a magyar diplomácia kezdeményezőbben léphetne fel nagy nemzetközi fórumokon a nyelvi jogok kérdésében. A professzor szerint a magyar kormány indítványozhatná például a nemzetközi egyezségokmány 2 7. cikkelyének módosítását (ez a cikkely elismeri az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogát a saját kultúra élvezetéhez, a saját vallás gyakorlásához és a saját nyelv használatához.) A kezdeményezéssel talán létrejöhetne egy fakultatív jegyzőkönyv, a mely kimondaná: senkit sem lehet megfosztani attól a jogától, hogy csoportjának más tagjaival együttesen saját nyelvét használhassa. Szlovákiában március 1jén lépett életbe a módosított államnyelvtörvény; a kormánykoalíció kezdeményezésére a pozsonyi par lament felére, 5000ről 2500 euróra csökkentette a törvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát. A kormányoldal értelmezése szerint büntetéseket csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak majd, és csak olyan esetben, ha közigazgatási inf ormációkat, valamint az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven, magánszemélyek viszont nem büntethetnek. A büntetés kiszabása nem kötelező. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár fe bruár 2án Pozsonyban arról beszélt, hogy Budapestnek a módosítás után is vannak fenntartásai a szlovák jogszabállyal szemben. Kifogásolta, hogy a törvényben bennmaradt a büntetések lehetősége. "Mi azt szeretnénk, ha ezek kikerülnének a törvényből, a kiseb bségi anyanyelvhasználat terén megszűnne a félelem légköre Szlovákiában, s visszaállna az egyensúly az államnyelvtörvény és a kisebbségi hivatali nyelvhasználat között" - hangsúlyozta. v v i i s s s s z z a a A kárpátaljai magyarok aggódnak a fokozódó magyarellenesség miatt Bumm.sk 2011. 03. 21 A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az egész kárpátaljai magyarság aggódva figyeli az utóbbi hónapok magyarellenes megnyilvánulásait Kárpátalján és Ukrajnában – közölte a magy ar szervezet elnöksége hétfőn Ungváron kiadott nyilatkozatában.Az MTIhez is eljuttatott közlemény rámutat: előre kitervelt módon újra megrongálták a vereckei honfoglalási emlékművet, és folyamatossá vált a hisztérikus magyarellenes kampány a kárpátaljai é s ukrajnai médiában az 1939. március 15i események, valamint a magyarországi honosítási politikában beállt változások ürügyén. A kampány szervezői és résztvevői az eseményeket történelmi kontextusukból kiragadva, abszolutizálva és meghamisítva úgy állítjá k be a vidéken a többi nemzetiséggel ezer éve békében élő magyarságot, mint az ukrán nép örökös ellenségét, gyilkosát – áll a nyilatkozatban.
