Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • + 36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10322 . 16 A KMKSZ szerint a magyarellenes kampány veszélyezteti a soknemzetiségű Kárpátalja legfőbb értékét, a nemzetiségi békét, s negatívan befolyásolja Ukrajna és a jelenleg az Európai Unió soros elnöki posztját betöltő Magyarország jó viszonyát. „A kárpátaljai magyarság, a hatályos ukrajnai törvényeknek megfelelően továbbra is fenntartja azon jogát, hogy büszkén ünnepelje nemzeti ünnepeit, használja nemzeti szimbólumait, emlékműveket állítson történelmének jeles eseményei, személyiségei tiszteletére” – emlékeztet a közlemény. A magyar szervezet arra kéri az ukrán államhatalmi szerveket, a józan ukrajnai politikai erőket, hogy vessenek gátat a magyarellenes akcióknak és propagandának. „A múlt fölött nincs hatalmunk, de a jövő felett igen. Úgy véljük, hogy Ukrajna valamennyi népe és nemzetisége egy olyan európai ország létrehozásában érdekelt, ahol tiszteletben tartják a ne mzetiségek jogait, s ahol azok békében élnek” – zárul a KMKSZ elnökségének nyilatkozata. v v i i s s s s z z a a Roma felzárkóztatás Budapesti szemmel KISZO 2011. március 21., hétfő A napokban vidékünkön járt Balog Zoltán, a magyar országi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, aki találkozott a helyi közélet ismert egyházi és polgári személyiségeivel, ismerkedett a kárpátaljai cigányok és közoktatásunk helyzetével, meglátogatta a beregszászi roma közösséget, a Nagydobronyi Református Líceumot, a településen működő Református Irgalmas Szamaritánus Egészségügyi Gyermekotthont. Az alkalommal élve készült az alábbi beszélgetés. – Az idejövetelem oka provokatívnak tűnhet a ká rpátaljai magyarság számára. Engem ugyanis izgat, hogy az itt élő, folyamatosan növekvő lélekszámú magyar ajkú cigányság mit jelenthet nemzetünk megmaradása szempontjából. Azért jöttem, hogy választ kapjak erre a kérdésre. – Hol vizsgálódott? – Elsőként Beregújfalun Majnek Antal római katolikus püspök kíséretében kerestük fel a „tábort”, merthogy itt így hívják a romák lakta negyedet. Ott a helyi kis kápolnát mutatták meg, amely az összedőlés szélén áll. Természetesen felmerült a kérdés: újat kellene épí teni. Aztán a református egyház cigánymissziójával is megismerkedtem. Mint kiderült, tíz magyar ajkú, több száz tagot számláló cigány gyülekezetet tart fenn az egyház. Számomra ismét felmerül a kérdés: ezek az emberek erősítik vagy gyengítik a magyarságot? Az én dolgom, hogy ezt nemzetstratégiai szempontból átgondoljam. – Milyennek ítéli meg a helyzetünket? – Meglátásom szerint az itteni magyarságon erőt vett a kilátástalanság, a reménytelenség. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy hihetetlen erkölcsi erő rejlik abban, ahogy az emberek teszik a dolgukat, küzdenek magyarságukért. Ezen benyomásaimról otthon mindenképp beszámolok. Sajnos kevés figyelem jut a határon túl élő testvéreinkre, Kárpátaljára. Nagyon bízom abban, nemcsak a politikában lesznek pozitív változások, hanem az anyaország is még jobban ráébred a felelősségére, és hatékonyan fogja támogatni az itt folyó ember- és nemzetmentő munkát. – A meglátogatott intézményekben kivétel nélkül mindenütt közbenjárásukat kérték. – A nagydobronyi gyermekotth ont a magyar állam eddig is segítette, és ezután is fogja, hiszen kötelességünknek tartjuk. Mi felelősséggel tartozunk a kárpátaljai magyarságért, de ugyanezt elvárjuk az ukrán államtól is. Bízom benne, diplomáciai eszközökkel elérjük, hogy az otthon ugyan olyan állami segítséget kapjon, mint a hasonló ukrán intézmények. A diplomácia fontos feladata, hogy érzékeltessük ezt, hiszen mi is támogatjuk a Magyarországon élő ukrán kisebbség önkormányzatiságát, kultúráját. – Milyen tapasztalatokat szerzett itttart ózkodása alatt?
