Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10212 . 15 KMKSZelnök: Kárpátalján nincs tömeges érdekl ő dés a kett ő s állam polgárság iránt S zo, 02/12/2011 - 14:33 • Kárpátinfo.net Kárpátalján nincs tömeges érdeklődés a magyar állampolgárság egyszerűsített eljárással történő felvétele iránt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) így nem tervezi az igényléséhez kapc solódó ügyintézés intézményes támogatását – jelentette ki szombaton Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szervezet választmányi ülésén. A Nagydobronyban (Ungvári járás) tartott tanácskozáson elmondott helyzetértékelő beszédében Kovács Miklós kifejtette: a magy ar kettős állampolgárság felvételével kapcsolatos érdeklődés súlypontja Erdélyre és a Vajdaságra jut, Kárpátalját a kérdésnek csak a "szele érinti", ezért a KMKSZ nem tervezi a Romániában létrehozott demokráciaközpontokhoz hasonló irodák beindítását. A KM KSZ elnöke azt is elmondta, hogy az általa irányított szervezet nem kapcsolódik be abba a vitába, amely az anyaországban van kibontakozóban a kettős állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog megadása körül. A KMKSZ nem forszírozza a szavazati jogot, mivel a kárpátaljai magyarság számaránya nem számottevő a kérdést illetően – tette hozzá, megjegyezve, hogy hasonló a szövetsége álláspontja az alkotmányozás kapcsán is. Brenzovics László KMKSZalelnök a zavaros ukrajnai belpolitikai helyzetre utalva hangsúlyo zta: olyan fokú a bizonytalanság, hogy veszélybe került majdnem minden, amit a kárpátaljai magyarság az elmúlt húsz évben felépített. Példaként említette az állami támogatástól megfosztott, az ellehetetlenülés határára jutott magyar egyházi líceumokat, ame lyek már most is csak a külső támogatásoknak köszönhetően működnek. Hasonló a helyzet a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, amelynek ugyancsak hajszálon függött a léte, s most is csak azáltal jutott némi lélegzetvételhez, hogy az ukrán parlament bizonytalan időre elnapolta a magyar felsőoktatási intézményt is létében fenyegető új felsőoktatási törvénytervezetet – emlékeztetett, s rámutatott arra, hogy a magyar tannyelvű iskolarendszer meggyengülése folytán felgyorsult a kárpátalja i magyarság asszimilációja. v v i i s s s s z z a a BBTE: mítoszok, botrányok Manna.ro • Silye Lóránd • 20110211 A romániai magyar felsőoktatás körül időről időre különös, ám de jól dokumentált (vö. sajtóbarát) botrányok robbannak ki. Silye Lóránd A szerző a BBTE tanársegéde. 1998 óta többkevesebb megszakítással a BBTE az egyik „otthona”: az alapképzés (magyar nyelven), a mesteri (angol nyelven) és a doktori képzése (angol nyelven), valamint az oktatási tevékenysége (magyar és román nyelven) ehhez az intézményhez köti. A botránykeltők – mert nem magától sarjad a cirkusz – különösen kedvelt terepe a BBTE. Szomorú, de tény, hogy ezt az intézményt szinte csak akkor emlegeti a hazai, illetve a határon túli (Románián kívüli) magyar sajtó, ha valakik valamilyen valós vagy valósnak vélt problémára hivatkozva, jól szervezett partizánakció keretén belül megszállják az egyetemet. Az érdemi egyetemi munka azonban nem a nyilvánosságnak szól, és nem is látványos aknamunkával végezhető. Mindennap i, jól átgondolt és következetesen véghezvitt feladat. Jelen írásomban ahhoz szeretnék néhány támpontot adni, hogyan látszik a BBTE kívülrőlbelülről egy oktató szemével. A BBTE az erdélyi magyarság szimbolikus, állami intézménye, és ezt fölösleges vitatn i: a magyar nyelvű egyetemi oktatást választók kb. 7580 százaléka a BBTE 104, magyar nyelven folyó alapés mesterképzési szakának valamelyikére jár. Ennek fényében meglehetősen fölös vád, hogy a hajdani Bolyai Egyetem szellemiségét nem a
