Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10208 . 10 400 millió do llár súlya – „ Semmi új a nap alatt, mégis zavar, hogy Szerbia újabb hitelt vállalt. Nem mondták ki, de egész biztosan a pedagógus, meg rendőrsztrájk, meg számos más elégedetlenkedő nyomására. Mindössze 400 millió dollárról van szó, amit a köztársasági kö ltségvetésben jelentkező lyukak betömésére kell. Szerintem fájdalmas tömés ez, bármit mondanak is. Az indoklás ugyanis nagyon kecsegtető, hiszen a garanciát a Világbank vállalta, a kamatok nagyon alacsonyak, és ez a dollárösszeg, amit végülis majd euróban számolnak el, elegendő a pillanatnyi hiány pótlására és a korábbi adósságok egy részének átütemezésére ” Friedrich Anna (Vajdaságma.info) C C i i k k k k e e k k Szívvel és lélekkel – Lezárult egy tizenöt éves id ő szak a budapesti Égtájak Iroda tevékenységében – Goldsch mied József programigazgató búcsúinterjúja lapunknak Magyar Szó • Gruik Ibolya • 2011. február 5., szombat Azt mondja, a szíve vitte arra a rögös útra, amit ebben az esetben egységes magyar kultúrának nevezhetünk. Tizenöt évvel ezelőtt kapott egy egésze n egyszerű kis feladatot, amiből rövid idő alatt egy egész rendezvénysorozat nőtt ki. Ezreket mozgatott meg a Kárpátmedencében és a világ minden táján, ahol magyarok élnek. Ahol létezik valami, ami magyar, legyen az néptánc, színház, film, zene vagy bármi , ő rátalált. Lehetőséget teremtett a megismertetésére. Mindenhol otthon volt, de – ahogy nemegyszer hallottam tőle – a legjobban talán nálunk, a Délvidéken szeretett lenni. Így az sem véletlen talán, hogy éppen a Magyar Szónak adott valamiféle elköszönői nterjút. Szinte a kezdetektől kísértem figyelemmel a rendezvényeket, Jóska barátként fogadott mindig. Tegeződésünkre is ez ad magyarázatot. Persze nem végleges búcsúgondolatok az alábbiak... Goldschmied József 1951. február 5én született. Éppen hatvanéves . Gondolom, sokunk nevében mondhatom: Isten éltessen erőben, egészségben, kedves Jóska, még nagyon sokáig! Mondhatjuk úgy, hogy lezárult egy időszak az Égtájak Iroda tevékenységében, és ezzel együtt a te életedben is? – Valóban egy tizenöt éves korszak z árult le, függetlenül attól, hogy folytatome a határon túli kulturális kapcsolatok területén a munkát. Annak idején én kezdtem el ezt a programot, a munkatársaimmal egy nagyonnagyon rögös utat jártunk végig. Sokszor mondtam, hogy feladom, de mindig volt valami vagy valaki/valakik, amiért érdemes volt tovább csinálni. Komoly munka volt, és nem divatból vagy politikai érdekből dolgoztunk. Mi vezérelt? Hogy jutottál el odáig, hogy egységes magyar kultúrában gondolkozz? – Volt b ennem affinitás a közösségi munka iránt. Szegedi egyetemista koromban a JATE Klubot vezettem, már ekkor közel kerültem a vajdasági és az erdélyi magyar fiatalokhoz. Azután amikor Pesten a fővárosi önkormányzathoz kerültem, megkérdezték, lennee kedvem a mi llecentenáriumi programokba bevonni a határon túli magyar fiatalokat. Természetesen igent mondtam. Ezzel elindult egy folyamat, s én a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója nevet adtam a rendezvénynek. Ebből nőtt ki a színházi estek sorozat, azután pedig egyik program hozta magával a másikat. Kaptam egy egészen kis feladatot, és nem tudtam megálljt parancsolni magamnak. És hogy mi vitt erre? Azt hiszem, a szívem. Ha valaki ilyen érzékenyen viszonyul ahhoz, amit közös magyar kul túrának nevezünk, akkor azt valahonnan hoznia kellett...
