Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10126 . 16 Hégli Dusán: célunk, hogy a szlovákiai magyarság kultúrája ne konzerváló legyen, teret tudjunk biztosítani a modern trendeknek is – Átszabják a kisebbségi támogatási rendszert Új Szó • 2011. jan uár 25. kedd, 17:28 | Mózes Szabolcs A kisebbségekért felelős miniszterelnökhelyettesi hivatalban készül a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény. A tervezetről Hégli Dusánnal, a törvény egyik előkészítőjével, Rudolf Chmel kormányalelnök tan ácsadójával beszélgettünk. Az alaptézisek tárgyalásánál. Az elmúlt nyolc évben több kísérlet is történt egy ilyen törvény előkészítésére, ám mi megpróbálunk tiszta lappal kezdeni, és szakmai szempontból megfogalmazni azokat a dolgokat, amelyek mind a mai napig nem tisztázottak. Például: mi is a kisebbségi kultúra? A többségi társadalomhoz viszonyítva milyen szerepet tölt be vagy töltsön be a törvény szerint? Külön problémát okoz a kisebbségi önkormányzat hiánya: a finanszírozásnál mondhatnánk, döntsön a ki sebbség. De ki a kisebbség képviselője? Az alaptézisekben ezeket és még sok egyéb kérdést tisztáznunk kell, hogy aztán a jogászok a paragrafizált verziót ez alapján a filozófia alapján írhassák meg. Máshol ez hogyan működik? Végignéztem az európai szabály ozást. Nem nagyon van ilyen törvényre példa, ugyanis a legtöbb helyen a kérdést kisebbségi önkormányzatisággal oldják meg. Mikorra készül el a tervezet és mikor bocsátanák szakmai vitára? Sikerült az alaptéziseket felvázolni. A következő lépés a kisebbség ekkel való egyeztetés lesz, ezután készül el a paragrafizált változat. Mit takar a kisebbségekkel való egyeztetés? A kisebbségeknek már karácsony előtt volt rá módjuk, hogy tagokat delegáljanak az előkészítő testületbe. Ezt minden kisebbség megtette. Az e gyeztetések különkülön fognak folyni, mert időközben kiviláglott, hogy az egyes kisebbségek érdekei erősen eltérőek lehetnek. Míg a magyarságnál a művészet, a tudomány, a kutatás, a pedagógia, a közművelődés, a kiadói tevékenység mindmind támogatást igén yel, addig a párezres horvátságnak évente egy vagy két rendezvény megszervezésére van igénye. Mások a problémáik és mást várnak el a kisebbségek a törvénytől. Közös nevezőre hozható mindez? Az egyik felfogás az, hogy a kisebbségek egyformák, hiszen mind k isebbséget alkotnak a többséghez képest. Ez így van, csakhogy méreteinél fogva és az asszimilációs fokuk szempontjából is mások. A szlovákiai magyarság berendezkedése még szinte olyan, mint a többségi nemzeté. Vannak professzoraink, színházaink, nemzetközi leg elismert művészeink – ezt próbáljuk a törvényben valamilyen módon támogathatóvá tenni. A jogszabályt úgy kell megalkotnunk, hogy ne legyenek megrövidítve a kis kisebbségek sem – sőt, velük szemben egyfajta pozitív diszkriminációt szeretnénk bevezetni – , de emellett el kell érni, hogy a szlovákiai magyarság kultúrája ne konzerváló, gettósító legyen, hanem a hagyományos mellett teret tudjunk biztosítani a modern trendeknek, az új intézmények létrehozásának is. Ezt hogyan kívánják biztosítani? Az elképzel ések szerint több kategória lenne, melyek alapján támogatást lehet kérni. Világos, hogy a kisebb kisebbségek ezek nagy részét nem fogják igényelni, ám a lehetőség nyitva áll előttük is. A legnagyobb dilemma az, hogy a törvény megfelelően nyitott legyen, de legyenek benne fékek is, melyek meggátolhatnák, hogy egy esetleges kormányváltás után egy hivatalnokon múljon, melyik kisebbségnek mire mennyi jut. A korábbi tervezetek a támogatási keret kiszámíthatóságát úgy próbálták megoldani, hogy a GDP vagy a költs égvetés bizonyos hányadaként határozták volna meg. Így szerepel ez a készülő tervezetben is? Ez a törvény alapja: a kisebbségek kultúrára szánt összege valamilyen mozgókulccsal legyen megállapítva. Azért nem lenne jó ezt a GDPhez vagy a költségvetéshez kö tni, mert a kulturális tárca mindenkori költségvetése sincs ezekhez igazítva. Tisztán értelmezhetőnek az tűnik: ha x összeget költ kulturális intézmények fenntartására az
