Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik .hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10111 . 14 Bugár Béla, a kormánykoalícióban is részt vevő szlovákiai Híd párt elnöke viszont másként viszonyul a magyar állam által felkínált honosítás lehetőségéhez. A Hattól nyolcig összeállításában nyilatkozva kijelentette: nem lesz attól „nagyobb magyar”, hogy a kezében tarthatna egy papírt, amely az ő magyar állampolgárságát igazolná. Solymos László, a párt alelnöke i s úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy igényelné a magyar állampolgárságot. „Nem hiszem, hogy nekem ahhoz kell a magyar állampolgárság, hogy tudjam, melyik nemzethez tartozom” – szögezte le a politikus. A parlamenti párt vezetői ugyanakkor biztosak abba n, hogy még tavasszal módosítja az állampolgársági törvényt a parlament, tehát senkinek nem kell félnie attól, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát, ha felveszi a magyart is – hangzott el a Hattól nyolcig összeállításában. Kiderült az is: a szlovák belü gyminisztérium nem vizsgálja, hogy a szlovák állampolgárok közül felveszie bárki egy másik ország állampolgárságát. „Mi ezt ellenőrizni nem tudjuk” Grendel Gábor, a szlovák belügyi tárca szóvivője a Duna Televíziónak megerősítette: nincs módjuk azt viz sgálni, hogy melyik állampolgáruk milyen más állampolgárságot vett fel. A törvény ugyanakkor bejelentési kötelezettséget ír elő a szlovák állampolgároknak arra az esetre, ha másik állampolgárságot szereznek; a bejelentés elmulasztása több mint háromezer eu rós bírságot vonhat maga után. „A helyzet azonban az, hogy ha ez az állampolgár nem jelenti be nekünk, hogy fölvett egy másik állampolgárságot, mi ezt ellenőrizni nem tudjuk” – nyilatkozta a szóvivő a Hattól nyolcig összeállításában. A pozsonyi magyar ko nzulátuson mindaddig nem is számítanak nagyobb érdeklődésre, míg életben van a Ficokormány által elfogadott ellentörvény. Farkas Géza konzul a politikai okok mellett a konzulátus földrajzi helyzetével is magyarázta a viszonylag csekély érdeklődést, mondvá n: az távol esik a magyarok által tömbben lakott területektől. Sokkal többen érdeklődtek viszont Komáromban, az anyakönyvi hivatalban, ahol szintén kezdeményezhető az egyszerűsített honosítás – mivel azonban a többség számára még nem teljesen világos az üg ymenet, zömmel egyelőre csak érdeklődnek a magyar állampolgárság feltételeiről. v v i i s s s s z z a a Új vezet ő a muravidéki magyarok élén MNO • 2011. január 10. 12:33 Horváth Ferenc lett a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közössé g Tanácsának új elnöke. A politikus szerint a muravidéki magyarok egyik legfontosabb teendője, hogy kialakítsanak egy olyan, négyöt pontból álló stratégiát, amelynek megvalósítása lehetővé teszi megmaradásukat. Horváth Ferenc hozzátette: „Gondolok itt a fiatalok felkarolására, az oktatás kérdésére, amely úgy tudom, hogy nagyon sürgős, és a törvény is elfogadás előtt áll, úgyszintén a gazdasági alap a gazdaság fellendítésére, a két kormánnyal való együttműködésre, kapcsolattartással, úgyszintén az olasz ki sebbséggel, amellyel úgymond közös jogi dolgaink vannak, és én azt gondolom, hogy összefogva eredményesek tudunk lenni”. v v i i s s s s z z a a Chmel: nem lesz egyszer ű a nyelvhasználati törvény elfogadása Bumm.sk • 2011. 01. 10 Rudo lf Chmel kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnökhelyettes a SITA hírügynökségnek adott interjújában beszélt Malina Hedvig ügyéről, a kisebbségi nyelvhasználati törvényről és a roma problematikáról is. Rudolf Chmel a hírügynökségnek adott interjújában kifejtette, hivatalba lépésekor mélyreható jelentést készíttetett minden olyan ügyről, melyben az emberi jogot vagy méltóságot érte sérelem. Elmondása szerint az ellenőrzés még nem ért véget. „Egyes ügyeket az oktatásügyi minisztériummal is e gyüttműködve még meg kell vizsgálni, elsősorban ami a roma gyerekek iskolai szegregációját illeti“ – jelentette ki. Malina Hedvig esetében a bocsánatkérés mellett döntött. "Bocsánatot kértem tőle minden olyan megaláztatásért és emberi méltóságába való be avatkozásért, melyek emberjogi szempontból – finoman fogalmazva – aránytalanok voltak“ – jelentette ki. Más ügyekben nem akart nyilatkozni, elmondása szerint nincsenek még olyan fázisban, hogy konkretizálni lehessen őket. Hozzátette, az ellenőrzés nem zárt folyamat, az emberjogi ügyek és hibák
