Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik .hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10111 . 15 figyelése folytatólagos dolog. „Különösen akkor, ha sajnos érvényes, hogy az emberi jogok ismerete és az érzékenység megsértésük kapcsán a mi társadalmunkban elégtelen“ – jelentette ki. Elmondása szerint az emberi jog ok deformációjában nem kis szerepet játszik az állam. Hedvig ügyének nem volt elégséges visszhangja Malina Hedvig ügyével kapcsolatosan elmondta, nem tudja, mi alapján ítéli meg Robert Fico volt kormányfő, megtámadtáke a diáklányt vagy sem. „Az ügyet még nem zárta le a főügyész. S épp azért, mert még nem zárta le, úgy gondolom, hogy a bocsánatkérés ilyen formája legalább az én részemről - mint az emberi jogokért felelős hivatalos képviselő részéről – helyénvaló volt. Néhány olyan dolog történt ott, me lyek az elviselhetőség határán vannak, s azt, hogy az ügybe rögtön az elején belekeveredett a kormányfő és a belügyminiszter, valami hallatlannak tartom“ – jelentette ki. Chmel szerint az emberi jogok kérdésében nincs ellentét a koalícióban, a kisebbsége kkel és jogaikkal kapcsolatban azonban van. „Vannak kötelező és talán kevésbé kötelező előírások, megegyezések és nemzetközi szerződések, melyek elsősorban az emberi jogok területén - beleértve a nyelvi jogokat – bizonyos határokat állapítanak meg, melyeke t nem kellene átlépnünk. Úgy tűnik nekem, hogy ezeket a nemzetközi megegyezéseket és szerződéseket néha szabadabban értelmezzük, mint kellene. Röviden nem tartjuk be őket úgy, ahogy kellene“ – jelentette ki. Elmondása szerint nagyon erősek a gátak melyek a többségi társadalom tudatában élnek. Ennek tudja be azt is, hogy Malina Hedvig ügyének nem volt olyan visszhangja, mint kellett volna. „Az, ahogy ebbe az ügybe a politikusok avatkoznak bele és ahogy az igazságszolgáltatás bánik vele, azzal magyarázható, hogy nemzeti kisebbséghez, pontosabban a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárról van szó“ - állapította meg Chmel. Más magyarázatot ugyanis nem talál arra, hogy vajon ilyen felemás lennee az illetékesek viszonyulása az emberi jogok és az emberi mélt óság ilyen súlyos megsértése esetében, ha a sértett a többségi nemzethez tartozna. „Felfedezhető ebben az ügyben valamennyi történelmi előítélet és a nacionalista fegyvertár minden sztereotípiája“ - tette hozzá a tárcavezető. Nem lesz egyszerű a nyelvhasz nálati törvény elfogadása A koalíció januárban foglalkozik a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénnyel. Chmel szerint nem lesz egyszerű a jogszabály elfogadása. Elmondása szerint a javaslatot a kormányfőhelyettes és a Híd párt weboldalán is nyilvánosságra hozták, a nyilvánosság már megismerkedhetett vele, és véleményt is nyilváníthatott. „Visszajelzések sajnos minimális számban érkeztek. Néhány vitát, beleértve egy nemzetközi szimpóziumot, mi kezdeményeztünk. Alapvető véleményezések az éri ntett kisebbségek részéről nem érkeztek“ – mondta. Hozzátette, most ismerkedik a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának állásfoglalásával, ám valószínűleg ez az egyetlen bővebb álláspont, mely releváns lehet. A vita már politikai szinten folyik, januárban der ül ki, hogyan állnak majd a javaslathoz az egyes pártok. Chmel elmondása szerint egyelőre nem tudja, melyek a koalíciós partnerek legfontosabb kifogásai a törvénnyel kapcsolatban. „Egy partnerünk úgy véli, a 10 százalékos nyelvhasználati küszöb a legprob lematikusabb része a törvénynek. Úgy vélem azonban, hogy ez felnagyított dolog, s nem jelent alapvető problémát“ – jegyezte meg. Hosszútávú megoldás kell a romáknak Chmel elmondása szerint a roma problematikát minimum két aspektusból lehet vizsgálni. „A z egyik szociális, tehát a nagy szegénység, a másik kulturális“ – vélte. Nagyon fontos problémának nevezte a kérdést, melyet átfogóan, hosszútávon kell megoldani. „Minden rövidtávú projetnél, melyek eddig lezajlottak, megmutatkozott, mennyire kevéssé oldot ták meg a problémát. Elmondható, hogy 21 év alatt nem csak a roma közösség emberi jogainak tekintetében, de a romák alapvető élethelyzeteinek megoldásával kapcsolatban az állam kudarcot vallott“ – jelentette ki.
