Reggeli Sajtófigyelő, 2010. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-10-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101021 . 15 fényében a magyar realista vállalás az lehet, hogy jó eszközként próbálunk szolgálni ezeknek a Brüsszelben meghatározott ügyeknek a kezelésében" - jelentette ki a magyar miniszterelnök a csehmagyar t árgyalások utáni prágai sajtóértekezleten. Orbán leszögezte: si keresnek tartja a cseh elnökséget, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy jó stábot kell felállítani, illetve realista vállalásokat kell tenni. "Azokat a témákat, amelyek nekünk fontosak, most nem tudjuk győzelemre vinni, csak be tudjuk vezetni" - jegyezte me g. Példáként említette az európai vízgazdálkodást, a kulturális diverzifikációt és a Dunastratégiát. "Ezeket bevezetjük, de tudomásul kell vennünk, hogy nem ezeken lesz a hangsúly, hanem a nagy európai kérdéseken", például a gazdasági kormányzás, vagy a s zankciók kérdésén - szögezte le a magyar kormányfő. v v i i s s s s z z a a Milyen lenne a határon túliaknak szóló fideszes választójog? Még csak állampolgárságot adott volna tavasszal a határon túli magyaroknak a Fidesz, most azonban kider ült: a honosításhoz a választójog is járna. Ám egyelőre azt sem tudni, mennyien akarnának szavazni, hogyan kerülnének névjegyzékbe, és állíthatnánake saját jelöltet. Csuhaj Ildikó – Lencsés Károly| Népszabadság| 2010. október 21. | „ Az alkotmányból vélhe tően kivesszük azt a passzust, ami kizárólag a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak biztosítja a választáson való részvétel jogát”, erősítette meg kérdésünkre a TV2nek adott keddi nyilatkozatát Gulyás Gergely. A Fidesz kép viselőjének az a véleménye, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk. A képviselő ezt az alkotmányelőkészítő bizottság alelnökeként, az alapjogi munkacsoport felelőseként, a csoport által készített konc epcióhoz indoklásként fűzte hozzá. Nyitott kapu Gulyás Gergely érdeklődésünkre, hogy az új alkotmány tartalmaznáe a határon túl élők választójogával kapcsolatos rendelkezéseket, nemmel válaszolt. Most csupán a korlátozó rendelkezést szeretnék kivenni – hangsúlyozta – , hogy „kinyissuk a kaput”. E nélkül ugyanis – magyarázta – eleve kizárnák a határon túl élő magyar állampolgárokat a választójog gyakorlásának lehetőségéből. A korlátozás feloldása azonban még nem döntést jelent, hanem azt – fogalmazott a po litikus – , hogy e kérdésben a választójogi törvény vitája során kell állást foglalni. Azt is hozzátette: akkor, amikor a törvényhozó, helyesen, kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, nincs ok arra, hogy ezt megtagadjá k azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják, és a határokon túl élnek. Ugyanakkor Gulyás szerint minderről még egyeztetni kell. A választójogi törvény előkészítése még folyik, bár az valószínű, hogy a jelenl egi vegyes választási rendszer megmarad. Ha ez így van, akkor a politikus szerint nyilvánvaló, hogy a Délvidéken, a Felvidéken vagy Erdélyben nem lehet majd arról szavazni, hogy ki legyen egyéni képviselő egyegy választókerületben. Gulyás elfogadható komp romisszumnak tartaná, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslatban szerepl ő megoldáshoz hasonlóan – külön szabályok szerint választhatnának meghatározott számú képviselőt. Tehát nem feltétlenül jelentene ez általános választójogot – mondta a politikus. „ A KDNP elvi álláspontja mindig az volt, hogy az állampolgársági státushoz a választójog is hozzátartozik” – nyilatkozta lapunknak még kedd este Salamon Lá szló. A parlament alkotmányelőkészítő bizottságának kereszténydemokrata elnöke szintén hangsúlyozta: ezt a kérdést nem az új alkotmányban, hanem a választójogi törvényben kell szabályozni. Nem új az ötlet A külföldön élő magyar állampolgárok választójog ának biztosítása nem új gondolat, hiszen már a rendszerváltozáskor is felvetődött, hogy szavazhassanak a „disszidensek”. Az akkori egyeztetések során többen attól tartottak, hogy a magyar emigráció a kisgazdákat támogatja, és a kérdés gyorsan lekerült a na pirendről. A Hornkormány idején az új alkotmány előkészítése során ugyancsak feszegették ezt a kérdést, bár akkor a kettős állampolgárság ügye még szóba sem került. Az alaptörvény szabályozási elveiről született országgyűlési
