Reggeli Sajtófigyelő, 2010. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-10-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101021 . 16 határozatban szerepelt ugyani s az a kitétel, hogy a külföldön élő, magyar állampolgárságukat igazoló személyeknek – akár az általánostól eltérő szabályok szerint – választójogot kellene biztosítani. A következő ciklusban – a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottságban – szintén felvetődött ugyanez a probléma, ám a szocialisták elutasították a választójog kiterjesztését, és utána jó ideig nemigen beszélt erről senki. A kettős állampolgárságról szóló 2004es népszavazás kapcsán merült fel ismét, hogy a kedvezményes honos ítással szerzett állampolgárság járhate a választójog megszerzésével. A referendum akkor érvénytelen volt, ám a mostani ciklus törvényhozásának egyik első lépése pontot tett az évek óta húzódó vita végére: jövő januártól a környező államokban élő magyar n emzetiségűek egyszerűsített eljárásban szerezhetnek magyar állampolgárságot, és ehhez nem kell Magyarországra költözniük. Tavasszal fi deszes politikusok az állampolgárság tényleges tartalmát illetően még egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. Martonyi Jáno s későbbi külügyminiszter szerint az állampolgárság nem jelent majd többet, mint a magyar útlevelet. Az intézkedés nem jár a szavazati jog kiterjesztésével, a választásokon továbbra is csak azok a kettős állampolgárok adhatják le voksukat, akik állandó tar tózkodási hellyel rendelkeznek Magyarországon – mondta májusban. A KDNPs Semjén Zsolt – ma a kormányfő első helyettese – viszont azt hangoztatta, hogy nincs kétféle állampolgárság, aki magyar, az szavazhat. Egyenlő szavazatok? – A világon nem létezik oly an mértékadó szabályozás, amelyhez a külföldön élő állampolgárok választójogával kapcsolatban igazodni lehetne – állítja Tóth Zoltán választási szakértő. Például az egykori nagy gyarmattartó hatalmak általában biztosítják ezt a lehetőséget, de Anglia csak bizonyos korlátozásokkal, Spanyolországban pedig – a sorozatos visszaélések miatt – visszavonták a választójogot. Ugyanakkor szavazhatnak a külföldön élő olaszok, horvátok, románok vagy szlovének is. Az ENSZ alapokmánya mindössze annyit fektet le, hogy mi nden felnőtt személyt megillet az általános, egyenlő és titkos választójog. Tóth szerint az elvek egy részét már kikezdték, hiszen Ausztriában 16 év a korhatár, de az még inkább ellentétes az alapokmánnyal, hogy a szavazáson való részvételt számos ország n em teszi lehetővé külföldön élő polgárai számára. Vagyis: a választójog nem tekinthető általánosnak. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a választókerületeket arányosan kell kialakítani, mert ellenkező esetben sé rül a szavazatok egyenlőségének elve. A szakértő szerint ez újabb problémát vet fel: biztosítani kellene, hogy a külföldön leadott voksok is nagyjából annyi mandátumot érjenek, mint a hazai szavazatok. Ugyancsak az egyenlőséget kérdőjelezi meg, ha a külfö ldön élő magyar csak szavazhat, de jelöltként nem indulhat – figyelmeztet egy újabb ellentmondásra Tóth. Ha viszont megadnák a passzív választójogot is – tehát a határon túli választhatóvá válik – , azonnal felvetődik, hogy külföldön milyen módon állíthatná nak jelöltet a magyar parlamentbe. További fontos kérdés: hogyan lehet felkerülni a névjegyzékre, ki vezeti azt, kapnake a külföldön szavazók ajánlószelvényt, hol és miként lehet majd szavazni? Különösen a névjegyzék összeállítása tűnik nehezen megoldható nak, mert ma – központi nyilvántartás híján – senki nem tudja, hogy hol és mennyi magyar állampolgár él. „ Húsz évre bebiztosítjuk magunkat” Mikola István a 2006os választások előtt a Fidesz kampányzáró nagygyűlésén már megfogalmazta: ha a határon túl él ők az állampolgársággal szavazati jogot is kapnának, a jobboldali párt legalább húsz évre bebetonozná a hatalmi pozícióit. Akkor ezt a fideszesek is szerencsétlen elszólásnak tartották, ami miatt szavazatokat veszíthetett a párt. Kapcsolódó cikkek: Választójogot adna a Fidesz a határon túli magyaroknak | Egyszerűbb lesz a magyar állampolgárság megszerzése | Bauer Tamás: alkotmány kontra állampolgárság | Kövér üzent a Felvidéknek: Gyáva népnek nincs hazája | A Fidesz közeledne az RMDSZhez v v i i s s s s z z a a
