Reggeli Sajtófigyelő, 2010. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-10-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101015 . 15 A házigazda szerepét Hernádi Zsolt, a MOL elnökvezérigazgatója töltötte be, s köszöntőjében a magyarországi energetikai biztonságról, a vezeték fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a MOL 15 évvel ezelőtt avatott hasonló , határon átnyúló energetikai kapcsolatot, s reméli, nem kell újabb tizenöt évet várni a következőre. De azt is fontosnak ítélte, hogy az Európai Unió a hasonló projektekre elkülönített keretösszegből az Arad – Nagylak vezetéket finanszírozta elsőként. Ezt követően Orbán Viktor lépett a mikrofonhoz, s a protokolláris köszöntést követően azonnal politikai síkra tért, s megismételte, amit az elmúlt hónapokban már többször is kijelentett: Magyarországon új időszámítás kezdődött. Beszélt arról is, mennyire font os, hogy Romániával ilyen jó kapcsolatot ápolnak, szerinte a két ország a középeurópai stabilitás két bázisa lett, s az ilyen és ehhez hasonló együttműködéseket a józan ész hozza létre. Aztán ő is rátért az energetikai biztonságra, kiemelte, hogy kizáróla g regionális, országok közötti hálózattal lehet ezt megteremteni, és a mai avatás nem csupán Románia és Magyarország, hanem az Európai Unió számára is jó hírnek számít. Úgy vélte, hogy a középeurópai térség, Lengyelországtól Romániáig a recesszió előtti é vekben is a vén kontinens legdinamikusabban fejlődő régiója, s ez lesz a jövőben is, végezetül megígérte, hogy a magyar elnökség fél éve alatt is az unió egyik fő prioritása az energetikai biztonság lesz. Udvariassági gesztusként Emil Boc magyarul köszönt a jelenlevőknek, ami nem is annyira különleges, hisz kolozsváriként vélhetően elég jól ért és beszél magyarul. Avatóbeszédében messze kerülte a politikát, Orbánhoz képest kevesebbet beszélt a két ország együttműködésének fontosságáról, inkább Románia ener getikai politikáját vázolta, igaz, külön megköszönte Budapestnek, hogy támogatja és részese a közelmúltban aláírt AGRIszerződésnek (a Kaspitenger környékéről hajóval cseppfolyós gázt Konstancára szállító, többoldalú együttműködés). Beszélt arról is, hogy Románia hasonló gázkapcsolatot szeretne Bulgáriával – ennek megvalósítása a legelőrehaladottabb – , majd Szerbiával és a Moldovai Köztársasággal is. Végül Günther Oettinger ismertette néhány mondatban az unió energetikai politikájának főbb irányvonalait. A ma átadott vezeték hossza 61 kilométer, kapacitása évi 1,75 milliárd köbméter, a napi csúcskapacitása pedig 4,8 millió köbméter. Hogy eddig pontosan mennyi gázt importált rajta Románia, egyetlen szó sem esett. Egyébként a vezeték megépítése hosszú vajúd ás eredménye, hisz a döntés 2002ben már megszületett, ám a megvalósíthatósági tanulmány csak 2007ben készült el, s az utolsó szakaszok összekapcsolása, amint arról annak idején beszámoltunk, sok bürokratikus akadályba ütközött a román fél részéről. A vez etéket magyar oldalon a FGSZ, román oldalon a Transgaz építette. A magyar fél úgy véli, a cső az első kézzel fogható lépés egy valódi, regionális infrastruktúraplatform megteremtésére, hisz a régió gázpiacai eddig el voltak zárva egymástól, és gyakorlati lag csak nemzeti gázpiacokról beszélhettünk. Esterházy János örökségér ő l nem lehet lemondani Szabad Újság • 2010. Október 15. Péntek, 08:53 Molnár Imre szerkesztésében jelent meg az Esterházy János élete és mártírhalála című könyv, amelyet 2010. ok tóber 14én mutattak be Pozsonyban, az MKP székházában, az Esterházy János Polgári Társulás és a Szabad Újság hetilap szervezésében. Peczár Károly, a társulás elnökének köszöntője után, Lőrincz Tamás Esterházy János két cikkéből olvasott fel részleteket.
