Reggeli Sajtófigyelő, 2010. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-10-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101015 . 16 Csáky Pál, író, volt kormányalelnök beszédében a magyar értelmiség fejlődését vázolta fel, ami 4 korszakra osztható, az első a két világháború közötti évek, ezt követte egy háborús időszak, majd a hontalanság évei, így a második korszak csak az 1949től 19 6970ig terjedő kor, ami jellemzően a ’68asok korszaka, a harmadik fejlődési szakasz az 1989ig terjedő évek, a negyedik pedig a rendszerváltástól máig is terjedő szakasz. Csáky kiemelte, hogy a felvidéki értelmiség és politikai elit jó kondícióban volt, ezért is alakulhattak sorra a magyar pártok. Csáky Esterházy Jánosról elmondta, hogy Esterházy János példakép kell, hogy legyen, azért fontos személyiség, mert az akkori közösség őt választotta vezetőnek, a hatalom amikor elítélte őt, rajta akart példát s tatuálni, az életével – és azzal, hogy mártírhalált halt – tett tanúbizonyságot egész gondolkodásáról. A mi feladatunk az, hogy tisztességesen eltemessük Esterházy Jánsot – mondta Csáky. Simon Attila történész, a Selye János Egyetem tanára saját érzéseit m ondta el a politikus Esterházyról, kifejtette: amikor tanulmányozni kezdte a két világháború közötti időszakot sokkal közelebb állt hozzá a Magyar Nemzeti Párt, amelyet Szentiványi József vezetett, mint a Szüllő Géza által vezetett Országos Keresztényszoci alista Párt (ebben politizált Esterházy is), de tudja, hogy Esterházy nemcsak politikus volt, hanem igazi vezető is. Esterházy János szimbóluma a szlovákiai magyaroknak, azzal, hogy leítélték az egész szlovákiai magyarságot büntették meg. 1938ban, amikor a Felvidék egy része visszakerült Magyarországhoz neki is meg volt a helye a magyar parlamentben. A visszacsatolt területeken nem írtak ki új választásokat, hanem a korábban megválasztott képviselőket kooptálták a magyar parlamentbe (Esterházy a Kassai ker ület képviselője volt, ami visszakerült Magyarországhoz). Simon Attila Molnár Imréről a következőket mondta: történészként és közéleti emberként is foglalkozik Esterházy Jánossal, „úgy érzem Imre nem fog addig megnyugodni, míg Esterházy János nem lesz rend esen eltemetve”. Molnár Imre, az Esterházy János élet és mártírhalála című könyv szerkesztője, Esterházy János életének kutatója az előadásában kiemelte, hogy Esterházy széles látókörű politikus volt, aki az akkori szétszabdalt Európában a középeurópai né pek együttéléséről, együttgondolkodásról, együttműködéséről „álmodozott”. Több nyelven beszélt, és nagyon jók voltak a külföldi kapcsolatai, kiemelkedő politikai képességekkel rendelkezett, integráló személyiség volt. Molnár Imre azt javasolta a jelenlévők nek vegyenek elő egyegy Esterházy írást, és az olvasó rájön, ezeknek minden sora ma is aktuális és tartalommal teli. Ott kéne, hogy legyen minden család falán Esterházy János képe. Molnár Imre elmondta azt is, Esterházy kétszer is visszautasította, hogy m egszökjön a fogságból, a börtönből, mert mint mondta „Maradok, mert ide köt minden”. Végezetül egy gondolat, amit szem előtt kell tartania minden magyar embernek: Esterházy János örökségéről nem lehet lemondani! SZUonline, Neszméri Csilla Szlovák lapk ommentár a magyar kormány legutóbbi intézkedéseir ő l Pozsony, 2010. október 15., péntek (MTI) - "Magyar elvtársak" címmel közölt pénteken kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap a magyar kormányzat legutóbbi intézkedéseiről. "A magyar kormán y új hiánycsökkentő intézkedéseit Orbán (Viktor) miniszterelnök két nappal azután jelentette be, hogy pártja a Fidesz a demokrácia szabályai betartásának már a látszatáról is lemondva az általa létrehozott, teljhatalmú sajtófelügyeleti szervet saját embere ivel foglalta el. Bár nem valószínű, hogy a két esemény időbeni egybeesését megtervezték, a két dolog között szoros összefüggés van" - vélekedik Peter Morvay, a szerző. Úgy véli: Az energetikai és távközlési cégek, valamint az üzletláncok további rendk ívüli megadóztatása leginkább arra szolgál, hogy a kormány továbbra is elkerülhesse a reformokat és a takarékoskodást, amelyek bizonyára nem növelnék népszerűségét annyira, mint a köznép által gyűlölt nagy cégek megbüntetése. Szerinte ugyanez érvényes a nyugdíjrendszer második pillérének tervezett likvidálására is. A magánnyugdíjpénztárak létrehozása a közkiadások egyetlen jelentős reformja volt mindeddig, és paradox módon még a szocialista Hornkormány vezette be azt a kilencvenes években. "A sajt ó (ahogyan a számvevőszék, az alkotmánybíróság, az ügyészség stb.) elfoglalása jelzi: Orbán világosan látja, hogy a rendkívüli adók a problémákat nem oldják meg, s hatásuk gyorsan elillan. Sőt, azt is tudja, hogy autoriter lépései hosszabb távon ronthatják a helyzetet" - írja Morvay. "Ha a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, valamint az antikapitalista és nyugatellenes retorika miatt megindul a külföldi tőke elvándorlása, akkor fontos lesz, hogy (a kormánynak) legyen eszköze az állami médiumok ellenőr zésére és a magánmédia megfélemlítésére, hogy rajtuk keresztül kimoshassa a választók agyát, és a
