Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.0 9 . 13 A Secons civil szervezet kutatásai szerint a falvak 38 százalékában a háztartások szegények. A lakosság 37,8 százaléka még alapvető szükségleteit sem tudja kielégíteni. Vajdaságban a falusi lakosság 22,1 százaléka nyomorog. Hogy mennyire nem törődik még most sem a társadalom a falvakkal, erre bizonyíték, hogy a helyi irodák költségvetése szinte nevetséges. Sok helyütt még az ivóvíz, a szennyvízhálózat, a telefon, a rendes, járható út vagy járda is luxusnak számít. Nem kell tehát csodálkozni, hogy a falusi iskolák félig üresen konganak. Márpedig ha az iskolát bezárják, be kell, hogy zárják, az a közösség halálos ítélete. A fiatal családokat a perspektívától fosztják meg. Vajdaságban számos olyan falu van, ahol a gyermeklétszám évről évre csökken. Doroszlón volt olyan év, hogy egyetlen keresztelőt sem tartottak, ugyanakkor 61 temetést jegyeznek a halotti anyakönyvek ugyanitt. A kimutatások szerint csak Vajdaságban évente eg y falunyi magyar tűnik el. A felmérések azt mutatják, hogy évente 3000 magyarral van kevesebb. vissza A lakosság jelentős része támogatja a bevándorlók kitoloncolását – Állítja Florence Labruyere, a Liberation című lap franc ia újságírója ATV • 20100809 A legfrissebb francia közvéleménykutatási adatok szerint a jobboldali szavazók 90, a baloldaliak 60%a elégedett az illegális bevándorlókkal szemben tett intézkedésekkel – számolt be Florence Labruyere, a Liberation újságí rója pénteken az ATV Jam című műsorában. A kitoloncolás mellett Sarkozy rendelkezései között szerepel, hogy a súlyos, erőszakos bűncselekményt, például rendőrgyilkosságot elkövetőket megfosztják állampolgárságuktól, Franciaországban ez eddig csak a hazaár ulással, vagy terrorizmussal vádoltak esetében történhetett meg – mondta el az újságíró. Az intézkedés elsősorban a mintegy tizenötezer Romániából, illetve Bulgáriából érkezett roma bevándorlókat érinti. vissza Nagyhatalmi játékok a Balkánon Esti Hírlap • 2010. augusztus 4. szerda 13:00 | Két állam küzdelme területért, népességért, igazságért és presztízsért - a hágai Nemzetközi Bíróság júliusi döntése óta először vitázott egymással a szerb és a koszovói fél. image Elisme rni, vagy nem elismerni, ez itt a kérdés Koszovó függetlenségéről vitázott a szerb és a koszovói külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén, amelyen első ízben került terítékre a kérdés azóta, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság közzétette taná csadó véleményét az egykori szerb tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltásáról. Vuk Jeremic szerb és Skender Hyseni koszovói külügyminiszter eddig is ismert álláspontját ismételte meg az ENSZ New Yorki székházában, helyi idő szerint kedden tartott ülésen. Hyseni a BTülésen azt bizonygatta, a bíróság ezzel egyértelműen Koszovó javára döntött. Koszovó arra számít, hogy további országok ismerik majd el függetlenségét - mondta a politikus, ennek megtételére biztatva a döntésüket a bíróság véleményétől függővé tévő országokat. Hyseni most is csak magánemberként szólalhatott fel, mert Vitalij Csurkin orosz ENSZnagykövet, a BT soros elnöke elutasította azon kérését, hogy független állam külügyminisztereként kapjon szót.
