Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.0 9 . 14 Jeremic viszont azt hangoztatta, hogy a bíróság nem erősítette meg sem Koszovó államiságát, sem jogát a Szerbiától történő elszakadásra, sem a koszovói albánok önrendelkezési jogát. A szakértők többsége azt várta, hogy a bíróság olyan döntést hoz, amely nem kedvez egyértelműen egyik fél nek sem. A Nemzetközi Bíróság ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az albán többségű Koszovó függetlenségének 2008as egyoldalú kikiáltása nem sértette meg a nemzetközi jogot, amelyben nem létezik a függetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó szabályozás. A törvényszék ítélete csak tanácsadó jellegű, nem kötelezi semmire egyik felet sem. Philip Parham, a brit ENSZnagykövet helyettese az ülésen figyelmeztette Szerbiát, hogy a Koszovó függetlenségének aláásását célzó bármilyen kísérlettel összeütközésbe kerül ne a területet független államként elismerő országokkal. Az éles hangú válasz erre az volt, hogy ez a megfogalmazás közel jár ahhoz, hogy a Koszovót elismerő országok konfrontációval fenyegetnek, s reményét fejezte ki, hogy többségük visszafogottabban köze líti meg a kérdést. Akik mozgatják a szálakat Koszovót független államként eddig 69 állam ismerte el, közük Magyarország is (Tajvant is meg kell említeni hetvenedik államként, amelyet azonban szintén nem ismeri el a világ egy része). A koszovói vezetés r eméli, hogy az eddig várakozó állásponton lévő államok sorra felveszik a diplomáciai kapcsolatot Pristinával, hiszen Hága legalizálta a függetlenségüket az egész világ előtt. Az igazi áttörést pedig szeptemberben várják, ahol reményeik szerint az ENSZ Közg yűlése felveszi tagjai közé Koszovót, ezzel befejezetté válna az elismerési folyamat. Koszovó legfőbb támogatója kezdetektől az USA volt, mivel az Egyesült Államok felhasználta a szerbkoszovói konfliktust, hogy a kétezres években megerősödő Oroszország, Balkán térnyerését megakadályozza. Az USA ráadásul a többségében muzulmánok által lakott Koszovó támogatásától azt remélte, hogy az afganisztáni és az iraki háborúk miatt feszült amerikaiarab kapcsolatokra ez a gesztus jó hatással lehet, de ebben a remény ben csalódniuk kellett. Az Egyesült Államok nyomására (is) az Európai Unió nagy része is kiállt Koszovó függetlensége mellett, kivéve azokat az államokat, amelyek maguk is többnemzetiségűek (például Spanyolország, Ciprus, Szlovákia). Oroszország sem isme ri el Koszovó függetlenségét, szintén azért, mert többnemzetiségű ország, és szüksége van Szerbia szövetségére, mivel a Balkánon meggyengültek a pozíciói. A hágai döntés szerint az albánok döntése nem jelenthet precedenst a világ többi része számára, mert az elszakadáshoz a szerbek terrorja és népirtás vezetett, ezért Koszovó egy speciális történelmi helyzetben született meg. Ezt az érvelést azonban nem fogadja el például Moszkva sem, holott DélOszétia Grúziától való függetlenedését elfogadta, ahol ugyan ez az érv jelent meg: azaz a grúzok terrorja a déloszétek ellen. A hágai bíróság döntésének/tanácsadásának csak akkor lesz eredménye, ha a szerbek és az albánok hajlandóak lesznek tárgyalóasztalhoz ülni. Ha ez nem történik meg, és nem veszik a kezükbe sa ját sorsuk irányítását, akkor a Balkán továbbra is a nagyhatalmak játszótere marad, mint ahogy mindig is a történelem során... vissza Chmel felelős lesz a kisebbségi oktatásügyért és kultúráért is Bumm.sk • 2010. 08. 08 Chm el felelős lesz a kisebbségi oktatásügyért és kultúráért isA kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnökhelyettes aláírása nélkül az elkövetkező négy évben nem történhet változás a nemzetiségi oktatásban és kultúrában.
