Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-25
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.09 . 23 magyar hivatalosságok etnikai alapú autonómiával kapcsolatos kijelentéseinek. A PNLszenátor meggyőződése szerint az autonómia kérdése nem csupán Erdélyben, hanem egész Romániában ugyanazt az elutasító reakciót váltja ki, ez t pedig a Cotrocenipalotától is elvárja. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, úgy tűnik, Marius Nicoară is a liberális párton belül megerősödni látszó nacionalista vonalat erősíti, és véleménye szerint hamis pályára t erelődik majd a szervezetet, s ezáltal elveszíthetik támogatóik jelentős részét. „Nevetséges, hogy egy személyt vagy egy szervezetet olyan nyilatkozatok miatt zaklatnak, melyek tiszteletben tartják a törvényeket és az európai normatívákat. Sok sikert Mariu s Nicoarának az EMNT betiltására irányuló törekvéseihez, azt kívánom, tegye magát nevetségessé ilyen jellegű kezdeményezésekkel a bukaresti fórumok előtt.” vissza Szerző(k): Gyergyai Csaba A szenátus is elfogadta a régiúj ANItörvényt Krónika • 2010. augusztus 24. Immár harmadik alkalommal szavazta meg kedden a szenátus a magas rangú közméltóságok vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt, miután az alkotmánybíróság eddig már két ízben is az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a jogszabály egyes elemeit. Az ANItörvény a keddi rendkívüli ülésen megejtett szavazás után így újra életbe léphet, lévén a felsőház a döntéshozó kamara ebben az ügyben, az ülés azonban sem volt mentes a politikai csörtéktől. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta már hétfőn jelezte, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat szenátorai nem szavazzák meg a törvényt, mivel továbbra is alkotmányellenesnek tartják annak bizonyos kité teleit – igaz, az ülésteremben azért jelen voltak, biztosítandó a határozatképességhez szükséges létszámot. A felsőház így 78 támogató szavazat és egy tartózkodás mellett megszavazta a jogszabályt, amelynek nyomán nyilvánosak lesznek a közszereplők vagyonb evallásai, a tisztségükből való távozás után még három évig vizsgálhatja őket az ANI, és megalakulhatnak a táblabíróságok mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonellenőrző testületek. E testületek létezését Frunda György, a szenátus emberi jogi bizottságának RMDSZes elnöke már korábban alkotmányellenesnek nevezte – mivel szerinte így az ANI az igazságszolgáltatás jogköreibe is beavatkozik – , és amelynek a jogszabályba való visszakerülése miatt még hétfőn bejelentette, hogy nem vesz részt a keddi szavazáson. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem csatlakozott a nagyobbik ellenzéki párthoz, így szenátorai megszavazták a törvényt, igaz, mindez nem jelenti azt, hogy a liberálisoknak ne lennének fenntartásaik. Puiu Haşotti, a PNL frakcióvezetője közölte, csupán azért szavazták meg a törvényt, hogy ne foghassák rájuk: a nemzet érdekei ellen dolgoznak, bár a jogszabály bizonyos elemeit ők is alkotmányellenesnek tartják. A liberálisok voksa így teljes mértékben politikai szavazatnak minősül. A nemzetelleness ég kapcsán megjegyezte: a jogszabály előző szavazása előtt többek között európai uniós nagykövetek, valamint az Egyesült Államok külképviseletének vezetője is a törvény elfogadása mellett kardoskodott, amit elfogadhatatlan nyomásgyakorlásnak minősített. M int ismeretes, a törvény elfogadásának legvehemensebb szorgalmazója Traian Băsescu államfő, aki szerint az Európai Bizottság megköveteli Romániától a jogszabályt, mint a korrupció elleni hatékony küzdelem zálogát. Mind ő, mind pedig Emil Boc kormányfő azza l riogattak, hogy amennyiben nem sikerül elfogadni a törvényt, veszélybe kerülhet az ország schengeni övezethez való csatlakozása. Emil Boc kedden azzal indokolta az ANItörvény szükségességét, hogy az lehetőséget ad a tisztségviselőknek a választóikkal s zembeni elszámolásra. A keddi vita során egyébként a szenátus elutasította azt a módosító indítványt, amely mentesítette volna a szakszervezeti vezetőket a vagyonbevallás kitöltésének kötelezettsége alól. A házban felszólalt Horia Georgescu, az ANI főtit kára is, aki elmondta: a testület eddigi, hároméves működését nem érték hivatalos kifogások, az eddigi átvilágítások kielégítőnek találták az ANI működését. Az ellenzék
