Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-24
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.24 . 24 - Három évvel ezelőtt indult a tankönyvfordítás, tavaly elkészült a kétnyelvű bizonyítvány, idén ősztől pedig kétnye lvű osztályozónaplóba írhatják be a jegyeket a tanárok. - Ami a tankönyvfordítást illeti, első "körben" 24 tankönyvet sikerült átültetnünk magyarra. Nem volt könnyű feladat a munka megszervezése, sok kiadó sem akarta vállalni az alacsony példányszám miatt. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani azoknak a kollégáknak, akik nyári szabadságukat "feláldozták" azért, hogy az új tanévben a diákok magyar tankönyvből tanulhassanak. 2008ban az ingyenes tankönyvek szétosztását koordináltuk, sajnos azóta a projekt pé nzhiány miatt megszűnt. Tavaly elkészítettük a kisebbségi iskolák kétnyelvű bizonyítványait, idén már a számítógép megfelelő programjáról le lehet tölteni. Szeptembertől kétnyelvű osztálykönyveket és osztályozónaplókat, valamint törzskönyveket kapnak a kis ebbségi iskolák. De a tervek között szerepel az is, hogy a közeljövőben az Oktatási Minisztérium internetes oldalán található összes formanyomtatvány letölthető lesz (pl. a középiskolákba való jelentkezéshez szükséges űrlap). Óriási eredmények ezek a kiseb bségi törvény által szavatolt jogok terén. Minden kollégának jó évkezdetet, eredményekben gazdag tanévet kívánok ezúton is abban a reményben, hogy a jövőben is számíthatok együttműködésükre. vissza - MICHELI Tünde Ülésezett a Horvátországi Magyar Ösztöndíjtanács Új Magyar Képes Újság • 20100824 Eszék - Augusztus 16án, hétfőn Eszéken, a HMDK székházában ülésezett a Horvátországi Magyar Ösztöndíjtanács. A budapesti illetékesek részvételével lezajlott tanácskozáson elbíráltá k a beérkezett pályázatokat. Az ösztöndíjtanács hat tagja közül négyen - Csapó Nándor (elnök), Gyöke Pál, Kovacsevity Anna és Pasza Árpád - vettek részt a testület munkájában. Az ülésen részt vett még a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Határon Túli Magyarok Titkárságának ösztöndíjreferense, Benked László, valamint Kuhár Eszter és Muzsnay Enikő, a Balassi Bálint Intézet munkatársai. - A Balassi Intézet ún. nulladik évfolyamára 7en jelentkeztek, nappali tagozatos mesterképzésre 2en, alapképzésr e 1 fő, részképzésre 6 pályázatot nyújtottak be, de közülük négyet formai hiányosságok miatt nem tudtunk támogatni - nyilatkozta lapunknak Csapó Nándor, a testület elnöke. vissza Múltidéző és jövőbe tekintő ünnepi elmélkedés Népújság • 20100824 Amikor az I. világháború után a mai Muravidék területét az újonnan létrehozott délszláv államhoz csatolták, a kisebbségbe szorult magyar lakosság felfoghatatlan tragédiaként élte meg az eseményt. A Mura mentén élő magyar közösség a két világháború közötti időszakban értelmiség nélkül maradt, és erőteljes beolvasztási folyamatnak volt kitéve, de nemzeti tudata töretlen volt, a mintegy 30 magyarok lakta település lakossága nagymértékben megmaradt magyarnak. A következő másfél évtized, amelynek legtragikusabb időszaka a jugoszláv – magyar ellentét évei voltak, a közösség nemzeti tudata és anyanyelvi fejlődése szempontjából gyökeres változást hozott. A viszonylagos túlélést az értékrendváltás jelentette, amely nagyvonalakban arról szólt, h ogy az addigi magyarcentrikus gondolkodásmódot jugoszlávra, azon belül szlovén jellegűre változott. A vasfüggönnyel elzárt anyaország felé való viszonyulásnak és vonzódásnak a muravidéki magyarok kevés értelmét látták. A magyar lakosság, pontosabban annak többsége nem tagadta meg a magyarságát, azonban a nemzeti érzelem a divatos testvériségegység jelszó árnyékában másodlagossá vált. Úgy tűnt, hogy fontosabb jugoszláviai, azaz szlovéniai magyar kisebbséginek lenni, mint az egyetemes magyar nemzettel közö sséget vállalni. Ez természetszerűen nem tekinthető spontán folyamatnak. Az egypártrendszer nemzetállamsztereotípiáinak domináns elemei a muravidéki magyarokat is megérintették. A közösség elhitte, hogy a kisebbségi lét ideális megoldás, a magyar nyelv ti sztasága és értéke másodrendűvé vált, nemegyszer a folklór és a családi környezet szintjére csúszott úgy, hogy közben a kisebbségvédelmi modell keretében a magyar nyelvet is egyenrangúnak nyilvánították. Amikor a múlt század 80as éveiben már őszintébben szembesülhettünk a tényleges helyzettel, és a valamennyire demokratikusabb folyamatok keretében lehetőség nyílt más típusú közösségépítésre, addigra a kis lélekszámú muravidéki magyar közösségnek a nemzeti tudata megkopott, ereje objektíve jelentősen csökk ent. A nemzetiségileg vegyesen lakott terület közösségi struktúrája is gyökeresen megváltozott, a magát magyarnak valló lakosság aránya az ezredfordulóra az 1920as állapothoz viszonyítva mintegy a negyedére csökkent.
