Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-24
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.24 . 25 A vázolt negatív folyamattól függetle nül néhány területen – hagyományőrzés, irodalom, humán tudományos szféra, művészet, kultúraszervezés, média stb. – számarányát minőségben többszörösen felülmúlva a közösség még mindig képes az értékteremtésre. Be kell látni, hogy az említett pozitív folyam atra a hathatós állami támogatás nélkül ilyen léptékben aligha kerülhetett volna sor, a létrehozott értékek viszont ösztönzést jelentenek a közösségépítés és a kisebbségvédelem folytatásához. A Szent Istvánnaphoz kötődő ünnepi hangulat és az emelkedett p illanatok fontosak, azonban ezúttal különösképpen indokolt a jövő érdekében a megmaradásunk és fejlődésünk stratégiájáról, valamint az ahhoz párosuló cselekvési programról töprengeni. A közeljövőben helyhatósági és nemzeti közösségi választások lesznek, ez ért fontos, hogy egy időszakot úgy zárjunk le, hogy egyúttal megpróbáljuk előrevetíteni a következő ciklus legfontosabb céljait, tennivalóit és programjait. Ezúttal arra nincs mód, hogy mélyrehatóan elemezzem az általam vélt legfontosabb közösségi teendők et, ezért csak utalásképpen teszek erre kísérletet, abban a reményben, hogy a nemzeti közösségek tanácstagságára pályázó képviselőjelöltek azt a következő hetekben elemzik és kiegészítik. A muravidéki magyarság megmaradását szolgáló és fejlődését segítő – általam vélt – legfontosabb jövőbeni feladatok: – kulcsfontosságú feladatnak tekintem, hogy a kétnyelvű oktatási modell őszinte elemzése alapján megállapított és szűkebb szakmai berkekben már valamennyire körvonalazott minőségi változásokkal járuljunk ho zzá a modell tökéletesítéséhez, hogy – az általános oktatási követelmények eddigi jó teljesítése mellett – a jövőben hatékonyabban serkentse a magyar nyelvi készség teljes körű kibontakozását és a magyar nemzeti tudat erősítését. A modell csak akkor lehet sikeres, amennyiben minden tanulónak, tekintet nélkül a nemzetiségére, többletlehetőséget biztosít. Az ilyen modell egyik fő pillére és minőségi többlete a magyar nyelv és kultúra legyen, ami a magyar nemzeti közösség szempontjából a megmaradás legfontosab b védőbástyáját képezi. – az őshonos nemzeti közösségek szlovéniai jogvédelme elvi szempontból rendkívül magas színvonalú, azonban a hatékonyság szintjének emelése szükségszerűvé teszi egy általános nemzetiségi törvény megalkotását és elfogadását. Egy ily en törvénynek, amelyet jelképesen „kisebbségi alkotmánynak” is nevezhetünk, az alaptézisei már az Országgyűlés keretében elkészültek, azonban ahhoz, hogy a kormány is nagyobb erőfeszítéseket tegyen elfogadására, szükséges a nemzeti közösségek tanácsainak a z eddiginél aktívabb közreműködése és nyomásgyakorlása. A tervezett általános törvény egyrészt összegezné a mintegy kétszáz, kisebbségi kérdéskört is érintő törvény és jogszabály legfontosabb rendelkezéseit, valamint kiegészítené a jogvédelem eddig hiányos területeit. A törvény harmadik fontos fejezete a gyakorlati megvalósítás megoldásait rögzítené az esetleges szankciók feltüntetésével, ami remélhetőleg sokat javítana a példaértékű jogi normák tényleges hatékonyságán. – az őshonos közösségek legfontosabb érdekvédelmi szervezetei a nemzeti önkormányzati közösségek, pontosabban a helyhatósági választásokkal párhuzamosan megválasztott nemzeti tanácsok. Mivel a szerkezeti forma és a működési szabványok immár két évtizede alakultak ki, és akkor sem teljességéb en végiggondoltan, fontos lesz a belső megújulás. A továbbépítkezési folyamat sokkal inkább a tevékenység tartalmi meghatározására és szükségszerű strukturális változásaira helyezi a hangsúlyt, mintsem a valamennyire begyepesedett formális működés átmentés ére. A nemzeti közösségeknek a kisebbségi élet tényleges mozgatórugójává kell válniuk, aminél semmiképpen nem lehet a legfontosabb a költségvetés nagyságrendje, hanem az ötletek és a vélemények cseréje, azok esetleges egészséges ütköztetése, valamint az ön kormányzatok tartalmi programjának és prioritásainak meghatározása. A mai kor kihívásai két kérdést feltétlenül előrevetítenek: egyrészt a tartalmi tevékenységre biztosított állami költségvetési támogatás és az általános önkormányzati kétnyelvűségre szánt pénzkeret kettéválasztását, másrészt a nemzetiségi közösségek keretében ki kell alakítani a jól felkészült és hatékonyan működő pályázati „irodát” (ma már „műkedvelő” jelleggel lehetetlen ellátni ezt a feladatot). – a nemzeti közösségek gazdasági szerepe, valamint a régión belül kifejthető aktivitása – objektíve – aligha lesz/lehet olyan mértékű, ahogy azt a rendszerváltás időszakában feltételezték. A jelenlegi állapotnál és helyben toporgásnál azonban mindenképpen többre kell vinni. E téren rendkívül font os szerepe van a leleményességnek, a jól és jogilag korrekten megalapozott lobbitevékenységnek, ezért a jövőben főképpen erre kéne szerény erőnket
