Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-23
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.23 . 20 (Somogyi Ti bor felvétele) A volt államfő gyalogosan sétált át az államhatártól a Lúdpiac térig, ahol először nem a szoborhoz, hanem az őt nagy tapssal köszöntő polgárokhoz ment. A szlovák és a magyar himnuszt követően Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere köszöntött e az egybegyűlteket, kifejezve abbéli örömét, hogy idén már közösen tiszteleghetünk államalapító nagy királyunk előtt. Sólyom László Szent István művét méltatva egyebek között kifejtette: napjainkban művének arra a tanulságára van leginkább szükség, amelly el felismerte azt a pillanatot, amikor nem szabad többé a régi mederben maradni. „Nemzetünknek újra kell fogalmaznia önképét, önértelmezését és egyszersmind a szomszéd népekhez való viszonyát” – mondta. „A magyar állam és a magyarság határai sosem estek eg ybe, a magyar nemzet, mint úgynevezett kulturális nemzet azonban egységet alkot ma is” – fejtette ki. Sólyom szerint a kétfajta nemzet, tehát az egy ország állampolgárai által alkotott úgynevezett politikai nemzet, illetve az államhatároktól függetlenül lé tező nyelvi, kulturális és történelmi közösség, azaz a kulturális nemzet létezhet egyidejűleg, részleges átfedésben. Nem egymás kárára, hanem egymást segítve, gazdagítva. Üdvözölte, hogy Szlovákia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájával akarja öss zhangba hozni a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályokat. Az ünnepség incidens nélkül zajlott le, Sólyom beszédét szlovákul is felolvasták. vissza Irány Etnopolis! – Megkezdődött az idén hat naposra bővült IX. Interetno Fes ztivál Szabadkán Magyar Szó • Tápai Renáta • 2010. augusztus 23., hétfő Mondhatnám azt, hogy a tegnap esti nyitóceremóniával vette kezdetét az idei, sorrendben IX. Interetno Fesztivál Szabadkán – de nem mondom. Merthogy ugyan a hivatalos megnyitó valóba n vasárnap este volt, amikor ünnepélyesen köszöntöttük a hozzánk érkező néptáncegyütteseket, azaz a kolumbiai, délkoreai, paraguayi, kanadai, olaszországi és hazai fellépőket, de a fesztivál tulajdonképpen már szombaton elkezdődött. A szervezők ugyanis i dén beiktattak egy nulladik napot is, amely az Ex Libris nemzetközi pályázatra érkezett munkákat bemutató kiállítás megnyitásával kezdődött, a fő program pedig az idén 10 éves Juhász zenekar lemezbemutató koncertje volt jókedvű zene- és énekszóval, néptánc cal. Etnopolisba, a Városháza melletti téren kialakított fesztiválvárosba a hétvégén sokan kilátogattak, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy várhatóan szintén sokan népesítik be estéről estére a csütörtökig tartó fesztivál városkáját, ahol nemcsak a külföldi táncosok produkcióit csodálhatjuk meg, hanem a kirakodóvásáron a kézművesmesterek alkotásait is, de benézhetünk a gyerekek játszóházába vagy az ökosarokba. Aki pedig még az esti táncpanoráma előtt betér Etnopolisba, gólyalábasokkal is találkozhat, mesét hallgathat, megnézheti a városi ajándékboltban tegnap megnyílt fotókiállítást – hiszen idén sem maradtak el a kísérőrendezvények. edd_3243- Ma délután 16 órakor nyitja ki kapuit a játszóház, 18.30kor az Igazi Ibrinkó című meseelőadá s következik, majd 20 órától az Együtt táncolni program, amikor is a Bunjevačko kolo és a Mladost néptáncosait, valamint a horgosi Ropogó Táncegyüttest láthatjuk. 22 órától a modern hangzásvilágú roma zenét játszó KAL együttes ad koncertet Etnopolisban, am i után a kitartó fesztiválozókat a Népkör fesztiválkubjába várják táncházi mulatságra. vissza A helyi járulék (volt) az autonómia – A felügyelőség bezárhatja a temetőkápolnát – Megszólale a Zeppelin Rádió? - MUZSLYAI GONDOK Magyar Szó • K. I. • 2010. augusztus 23., hétfő A 8,5 ezer lakosú Muzslya Nagybecskerek egyik legnagyobb helyi közössége, egyben a vidék magyarságának a központja. KözépBánátban itt él egy tömbben a legtöbb magyar (Muzslya összlakosságnak több mint 60 százaléka), ezért a legtöbbször önálló településként emlegetjük a falut. Egykor az is volt, s annak idején politikai indíttatásból olvasztották be a városba. Az itt élők többsége számára nyilván sok szempontból jobb lenne, ha önálló település maradt volna. Ennek alátámasztására nem kell szemléletesebb példa, mint a szennyvízelvezetőcsatornahálózat építése. A muzslyaiak ugyanis évtizedekig fizették a járulékot a közös kasszába, s miközben a városban építkeztek, addig náluk hozzá sem fogtak az egyik legnagyo bb kommunális probléma megoldásához. A
