Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-23
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.23 . 21 gazdasági megszorítások közepette most újabb felhők tornyosulnak a falu fölött: a múlt év végén megszűnt a helyi járulék. Öt nap alatt kellett lefolytatni a helyi járulék további öt évre való meghosszabbítását célzó referendumot, ehhez azonban – a jelenlegi helyzethez képest – szinte megvalósíthatatlan feltételeket szabtak. A referendumról szóló új törvény értelmében ugyanis a véleménynyilvánítás akkor eredményes, ha a szavazati joggal rendelkezőknek több mint a fele igennel szavaz. Manapság viszont nehéz találni olyan témát, amely arra késztetné a polgárokat, hogy ekkora számban egyáltalán az urnák elé járuljanak. Nem véletlen, hogy a szavazati joggal rendelkező lakosoknak mindössze a 18 százaléka adta le a voksát, mo ndta mgr. Hallai Zoltán tanácselnök. HELYI JÁRULÉK NÉLKÜL Nem vitás, hogy a 2, 4 vagy a 6,5 százalékos helyi járulék nélkül az elmúlt négy évtized alatt Muzslya nem zárkózott volna fel a legrendezettebb nagybecskereki helyi közösségek közé. – A muzslyai ak saját pénzükből építettek ki 70 kilométer utat és járdát, az 55 kilométer hosszúságú vízvezeték- és szennyvízelvezető hálózatot, elkészült a gázvezeték, az utcai világítás, tíz kilométernyi aszfaltút vezet a határba, karbantartották és bővítették a köz épületeket, önerőből éltettük a falu kulturális és sportéletét, húszegynéhány civil szervezet működtetésével. Erre a 2 százalékos járulékra mindig támaszkodni lehetett, ráadásul egykor ez az összeg nem volt elenyésző, hiszen volt, amikor négyezer muzslya i dolgozott a nagybecskereki vállalatokban. Lépéselőnyben voltunk, mert nem függtünk az önkormányzattól. Ha nem adtak elég pénzt valamilyen kommunális szükségletre, volt mihez nyúlni. Mondhatnánk úgy is, hogy a helyi járulék volt a mi autonómiánk. Nyilván ez nem tetszett mindenkinek, mert az önkormányzat nem bírt rátenyerelni mindenre. Talán az sem volt véletlen, hogy a referendum előtt az önkormányzati vezetők nem tették le a voksukat egyértelműen a helyi járulék mellett. Sőt, egyesek inkább ellene beszélt ek – véli a tanács elnöke. Mi lesz Muzslyával helyi járulék nélkül? – A jelenlegi helyzetben, amikor a városnak nincs pénze a kisebb kommunális beruházásokra sem, a helyi járulék az, amiből fenntartható a kommunális infrastruktúra. Hogyha pedig nem lesz folytatása, akkor minden eddiginél komolyabb anyagi gondjaink lesznek. Képtelenek leszünk fenntartani az öt középületet (Petőfi MME, Muzslyaiak Klubja, Tűzoltóotthon, Lehel Sportközpont és a Nyugdíjasok Otthona) és a 24 civil szervezet irodáit, amelyek ráa dásul támogatás nélkül maradnak. Miközben még az idén hozzá kellene fogni az utak, a közvilágítás felújításához. Egyes utcákban azért van világítás nappal is, mert a kikapcsolása esetén nem biztos, hogy újra fel lehetne kapcsolni. Ugyanakkor vannak olyan r észek (a József Attila, a Szervó Mihály és a Fogarasi fivérek utcák között), ahol nincs közvilágítás és a gyerekek sötétben mennek haza az iskolából. A közelmúltban a belvizek és az esőzés miatt úszott a település, ezért minél előbb új esővízelvezető háló zatra van szükség. Pályázni kellene, tervdokumentáció nélkül azonban nem lehet. A projektum viszont tízezer euróba kerül. Tervbe vettük a Tiszáig vezető mintegy négy kilométeres útszakasz befejezését is, hogy ezzel is közelebb hozzuk a tanyavilágot, és egy ben serkentsük az állattenyésztést a réten. Szeretnénk szilárd útburkolatot elhelyezni a vadászotthon felé vezető útra, hiszen a vadászturizmus fejlesztése az egyik fő célkitűzésünk. Közben viszont karban kell tartani a közterületeket, a játszótereket, nyí rni kell a füvet. A közelmúltban 250 dináros benzinjegyet kapott mindenki, aki a szeméttelepre vitte a hulladékot. Erre már nincs lehetőség, és szemmel láthatóan szaporodnak az illegális szemétlerakók – hallottuk Hallai Zoltántól. Muzslyának továbbra sinc s piactere. A piactér megvan ugyan, de mindenki ott kínálja a portékáját, ahol jónak látja. – A Lehel Sportközponttal szemben megvan a kiaszfaltozott piactér, van mosdója, van villanyáramvezeték, de be kellene keríteni, amire nincs pénzünk. Ez a Piacgazd álkodási Közvállalat kötelessége lenne – magyarázta Hallai.
