Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-16
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.16 . 8 Fico pártja ugyanis a HZD szerint nem tartotta be az egyezséget, amelynek értelmében a HZD két tagját fel kellett volna vennie a júniusi választási listájára. A SmerSD különb öző szervei ráadásul néhány HZDtagtól megtagadták a pátjukba való felvételt is. A HZDt néhány volt HZDSessel közösen Ivan Gašparovič alapította 2002ben, de nem jutottak be a parlamentbe. Mivel azonban 3%nál jobb eredményt értek el, működésükhöz álla mi támogatást kaptak. Gašparovič 2004ben államfői funkcióba került, pártvezéri helyére pedig Jozef Grapa lépett. Gašparovič a párt tiszteletbeli elnöke maradt. Jelenleg 2200 regisztrált tagjuk van. vissza Time: aggadolmat k elt négy uniós tagállam állampolgársági politikája – Kettős állampolgárság Bumm.ak • 2010. 08. 15 Az amerikai Time magazin internetes kiadása a hétvégén azt elemezte, milyen következményei lehetnek annak, hogy az EU négy tagállama - Magyarország, Rom ánia, Bulgária és Spanyolország - mintegy ötmillió, a határain kívül élő embernek ajánlotta fel az állampolgárságát. A szerző, Bruce Crumley szerint a döntés ellenérzést keltett több európai vezetőben, és felerősítette a munkanélküliség növekedésével kapc solatos aggályokat az elhúzódó gazdasági gondok közepette. A lap emlékeztet rá, hogy Magyarország májusban döntött úgy: amennyiben kérik, megadja az állampolgárságot a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában élő magyaroknak. Bukarest 2009. ápri lisában egyszerűsítette le jelentősen több mint egymillió moldovai potenciális honosítását. Korábban Bulgária járt el hasonlóan csaknem kétmillió, Macedóniában és Törökországban élő, bolgár származású ember esetében. Mindez azután történt, hogy Spanyolors zág két évvel ezelőtt bejelentette: megadja az állampolgárságot minden külföldinek, akinek a szülei vagy a nagyszülei a polgárháború és az azt követő Francodiktatúra elől menekülve hagyták el az országot. A program keretében Kubában, Középés DélAmerikáb an mintegy 225 ezren folyamodtak spanyol útlevélért, és 117 ezren meg is kapták azt. A spanyol hivatalos indoklás szerint a döntés része annak a széleskörű erőfeszítésnek, amelynek célja, hogy felmérjék, megemésszék és - amennyiben lehetséges - orvosolják a Francokorszak jogsértéseit. A Time elemzője úgy látja, hogy a másik három ország motivációja bonyolultabb: ezek "az I. világháborút lezáró békeszerződések miatti terület- és lakosságvesztéshez köthetők, a kommunista korszak idejének kivándorlásaihoz é s száműzetéseihez, valamint a hagyományos balkáni nacionalizmushoz, amelyet a társadalmi támogatásra pályázó politikusok úgy jelenítenek meg, hogy magukhoz ölelik etnikai társaikat, akikre úgy tekintenek, mint akiket a sors fosztott meg az állampolgárságuk tól." Durva becslések szerint a felajánlott állampolgárságok mintegy ötmillió embert érinthetnek. Igaz, ezek jó része már most is uniós állampolgár, így az 1,4 millió romániai magyar - írja a Time. Az ötmillió potenciális érintett fele az EU határain kív ül él, de közülük nem mindenki - talán nem is a többség - kíván majd élni az unióba kö ltözés lehetőségével. Sokan a jogosultak közül várhatóan továbbra is ugyanabban az országban élnek majd mint eddig, mások pedig nem is veszik majd a fáradságot, hogy olyan ország állampolgárságához folyamodjanak, amelyet idegennek tekintenek - vélekedik a cikk szerzője. Mégis, a nagyarányú bevándorlásnak még a lehetősége is riadalmat kelt többekben az EUban. Az unió 27 tagállama tavaly együttesen mindössze 690 ezer igénylőnek adta meg az állampolgárságot. A magazin emlékeztet rá, hogy az Európai Unió kele ti bővítése nyomán is eluralkodott félelem, hogy az olcsó munkaerő elárasztja a gazdag munkaerőpiacot. Az áradat azonban csak szivárgásnak bizonyult, és a bevándorlók nagy része hazatért.
