Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-16
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.16 . 9 Néhány megfigyelő ennek ellenére úgy gondolja, hogy a négy ország á llampolgárságpolitikája nem más, mint az EU "hátsó ajtón" keresztül történő bővítése, ami Nyugatra irányuló bevándorlási hullámot indíthat el. Az amerikai lap szerint sok szakértő azt az álláspontot vallja, hogy a bővítés nem súlyosbította jelentősen az uniós munkanélküliséget, s nem nehezítette meg a munkanélküliek álláshoz jutását sem. A bevándorlásellenesség ennek ellenére felerősödött az EUban, amit az is táplál, hogy egyes politikusok a gazdasági bajok és a bűnözés miatt az idegeneket okolják. A T ime emlékeztet rá, hogy az olcsó munkaerő beáramlását több országban már a gazdasági fellendülés idején sem látták szívesen. A lap rámutat, hogy Németország és Ausztria továbbra is életben tartja a román és bolgár munkavállalókkal szembeni korlátozásait, a melyeket még a recesszió előtt vezetett be. vissza • Négy EU ország félelme egy új bevándorlási hullámtól Bruce Crumley 2010. augusztus 14. http:/ /www.time.com/time/world/article/0,8599,2010436,00.html A bevándorlás mindig érzékeny téma volt Európában. Manapság azonban, mikor a tartós gazdasági zavarok táplálják a növekvő munkanélküliség miatti aggodalmakat, az európai nemzetek különösen amiatt aggódnak, hogy külföldiek veszik el állampolgáraiktól a munkát. Nem nehéz megérteni tehát, hogy több EU tagország vezetői miért nem örülnek azt látva: négy egyenrangú ország majdnem ötmillió emberre kiterjeszti az állampolgárság ígéretét – s a legtöbbjük a viszonylag magas életszínvonalú EUn kívülről jön. Ez a tendencia május óta növekszik, amikoris Magyarország elhatározta: megadja az állampolgárságot minden magyar etnikumhoz tartozó embernek, aki azt kéri Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbi ában. Ez követi Bukarest 2009. áprilisi eljárását, amivel nagy mértékben megkönnyítette a honosítási eljárásokat több, mint egymillió embernek Moldovában, akiknek etnikai vagy nyelvi kapcsolata van Romániával. Ezt az egyszerűsítést ismételte meg Bulgária e nnek az évnek az elején, majdnem kétmillió, bolgár gyökerekkel rendelkező macedóniai és törökországi lakosnak. S történt mindez azt követően, hogy Spanyolország két évvel ezelőtt bejelentette: állampolgárságot ad minden külhoninak, akinek spanyol szülei va gy nagyszülei a polgárháború és az azt követő Francodiktatúra elől menekülve elhagyták az országot. Kubában, Közép- és DélAmerikában mintegy 225 ezer ember adott be kérvényt e képlet alapján, és közülük 117 ezer már meg is kapta az állampolgárságot. Span yol hivatalnokok azzal magyarázzák döntésüket, hogy ez része egy szélesebb törekvésnek, melynek során megvizsgálják, feldolgozzák és, – ahol csak lehetséges – , orvosolják a Francokorszak hibáit. A másik három ország motívumai ennél összetettebbek: kapcs olódnak az I. világháborút befejező terület- és népességvesztést eredményező szerződésekhez; a kommunista korszakban a meneküléshez vagy száműzetéshez; s a hagyományos balkáni nacionalizmushoz, amit a társadalmi támogatást kereső politikusok képviseltek az zal, hogy magukhoz ölelték etnikai társaikat, akiket – az ő magyarázatuk szerint – “ a sors erőltetett a kivándorlásba ”. Durva becsléssel úgy ötmillió lehet a megajánlott állampolgárság lehetséges alanyainak száma, bár az érintett területen sokan már EU á llampolgárok – például a mintegy 1,4 millió magyar nemzetiségű ember Romániában. Ennek a becsült ötmilliónak több mint a fele az EUn kívül él, de közülük nem mindenki – talán még csak a többség sem – használja ki majd ezt a lehetőséget az EUba költözésr e. Sokan, akik elfogadják az állampolgársági ajánlatot Magyarországtól, Romániától, Bulgáriától és Spanyolországtól várhatóan anyaországukban élnek majd tovább, míg mások mégcsak nem is foglalkoznak majd azzal a gondolattal, hogy olyan országok polgárai le gyenek, amelyeket teljesen idegennek látnak. De ezek az – egyelőre csak feltételezett – nagy migránsbeáramlások is sokakat megijesztenek az EUban, melynek 27 tagja 2009ben összességében csak 690 ezer kérelmezőnek adott állampolgárságot. Amikor 2004ben az EU kibővült a Cseh Köztársasággal, Észtors zággal, Magyarországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Szlovákiával és Szlovéniával, – majd 2007ben Romániával és Bulgáriával – sokan féltek attól, hogy keletről olcsó munkaerőhullám (úgy nevezték, a “ lengyel vízgázszerelők ”, Polish plum bers) árasztja el a gazdagabb munkaerőpiacokat. Ez az áradat ugyanakkor inkább csak vékony erecskének bizonyult, s a bevándorlók nagy többsége végül hazament. Mindazonáltal egyes megfigyelők (megint) óva intenek, mert Románia, Magyarország, Bulgária és Spa nyolország megoldása, hogy állampolgárságot ad szegényebb országból származóknak, az valójában egy “ hátsóajtós bővítés ”, ami nyugat felé tartó exodust indít majd el.
