Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-11
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.11 . 13 községe, ahol nyelvünk hivatalosan is használatba kerül. Ez szenzációs lenne! Ha Kishegyesen sikerül elfogadtatni javaslatunkat, akkor Kúlán és Verbászon is megtesszük ugyanezeket a lépéseket – összegezte Martinović, majd közölte, hogy bár a montenegrói közösség többsége támogatja a kezdemé nyezést, egyes montenegróiak nem értik, hogy miért kell a szerben kívül a montenegrói nyelvet is hivatalos használatba venni. A Krstaš tagja azt is elmondta, hogy a jövőben valószínűleg kérvényezni fogják, hogy – ahol arra adottak a feltételek – montenegr ói nyelven folyjon az oktatás az iskolákban. Ezzel kapcsolatban azonban tárgyalni kell a szülőkkel, hogy szeretnéke, ha gyermekeik montenegrói nyelven tanulnának. – Két lehetőségünk van ezen a téren: a gyerekek felvehetnék órarendjükbe a montenegrói nyel v és irodalom tantárgyat, vagy pedig minden tantárgyat anyanyelvükön tanulnának – részletezte Martinović. Pál Károly, a kishegyesi kkt elnöke lapunknak a következőket mondta el a téma kapcsán: – Kishegyes községben a magyar után a montenegrói a legnépese bb közösség, és Szeghegy az egyetlen helyi közösség Szerbiában, ahol a montenegróiak abszolút többségben vannak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Kishegyesen a Vajdasági Magyar Szövetség a Montenegrói Párt képviselőjével szerzett többséget a kktben. Min dennek függvényében úgy éreztük, hogy támogatnunk kell a Krstaš kezdemé nyezését. Annál inkább, mert amit a Krstaš és a Montenegrói Párt megfogalmaz közösségük számára, az ugyanaz, amit a VMSZ próbál elérni a vajdasági magyarság jogérvényesítése terén. A kkt elnökeként közleményben bejelentettem, hogy a következő ülésen támoga tni fogjuk a Krstaš kezdeményezését. A törvényekkel és a község alapszabályával összhangban a kkt egyharmada kérni fogja az alapszabály módosítását a montenegrói nyelv hivatalos használata érdekében. Ezután pedig kinevezünk egy szakmai bizottságot, hogy el készítsék a módosítási javaslatot, amelyet majd nyilvános vitára bocsátunk. A vélemények összegzése után a kkt következő ülésén megtörténhet az alapszabály módosítása. Pál kifejtette, hogy a montenegrói gyermekek környezetnyelvként is tanulhatnák majd any anyelvüket, vagy ha az országban lehetőség nyílik rá, akkor számukra montenegrói tannyelven folyhatna az oktatás. Pál elmondta azt is, ha a montenegrói nyelv hivatalosan használatba kerül, az nem jelenti azt, hogy a község különféle hivatalaiban új, monten egróiul beszélő hivatalnokokat kell alkalmazni. Kishegyesen már most is dolgoznak olyan személyek a közigazgatásban, akik beszélik a montenegrói nyelvet, s nem valószínű, hogy ezért tömeges foglalkoztatásra kerül sor – nyilatkozta Pál. vissza Déli Áramlat minél délebben – Tadić azt szeretné, ha a gázvezeték Zaječar helyett Dimitrovgradnál lépne be Szerbiába – A Gazpromé az utolsó szó Magyar Szó • Szerkesztőségi összefoglaló • 2010. augusztus 11., Szerbia és Bulgária azért s zállnak síkra, hogy a Déli Áramlat nevű gázvezeték Dimitrovgradnál lépjen be Szerbiába. Boris Tadićállamfő a B92nek elmondta: a bolgár kormányfővel, Borisz Boriszovval folytatott megbeszélésen egyetértettek abban, hogy mindkét ország számára az lenne a ke dvezőbb változat, ha az eredeti tervektől eltérően nem Zaječarnál, hanem Dimitrovgradnál lépne be e vezeték Szerbiába. Szerinte ily módon az ország nagyobb területén lehetne bevezetni a gázt. Hozzátette, Szerbia, valamint bolgár és orosz partnerei hamarosa n tárgyalnak erről és akkor megállapítják, melyik lenne az ésszerűbb megoldás.
