Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-11
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.11 . 14 Megítélése szerint annak is vannak jó oldalai, ha mégis Zaječar mellett dönt a beruházó Gazprom cég, ebben az esetben ugyanis KeletSzerbia, konkrétan Negotin és környéke fo ntos infrastruktúrához juthat. Gennagyij Sziszojev, a moszkvai Komerszant szerkesztője szerint Szerbiának szemmel láthatóan nem sikerült a tárgyalások során kiharcolnia a kedvezőbb útvonalat, a Gazprom ugyanis kitart a zaječari változat mellett, mivel az rövidebb, és ezáltal olcsóbb is. Szerinte ezek után Belgrád most Bulgária bevonásával igyekszik kilobbizni magának a kedvezőbb irányt. A szerkesztő szerint emiatt Moszkvában nem aggódnak különösebben, a nyomvonalat egyrészt majd csak az év végén határozzá k meg, másrészt pedig a Gazpromé lesz a döntő szó ebben a kérdésben. Mint mondta, a szerb – bolgár megállapodás mindenképp hatással lehet a tárgyalások végkimenetelére, a két állam egyeztetett álláspontjáról van ugyanis szó, amit a Gazpromnak figyelembe kel l vennie. Sziszojev úgy látja, Szerbia most védőbástyaként vagy közvetítőként használja fel Bulgáriát. A Komerszant arról cikkezik, hogy mivel Szerbia nem tudta kiharcolni a számára kedvezőbb nyomvonalat, Bulgáriával társult, amely a közelmúltig azzal zs arolta Moszkvát, hogy kimarad ebből a projektumból. A gond csak az, hogy – noha a végleges nyomvonalat hivatalosan még nem határozták meg – Belgrád és Moszkva már megállapodott, hogy Zaječarnál lép be az országba a vezeték. A lap szerint Oroszország nagy e ngedményeket volt kénytelen tenni Bulgáriának, hogy rábírja a részvételre. Vojislav Vuletić, a Szerbiai Gázügyi Egyesület vezetője szerint Bulgáriának olyan adui vannak, amilyenekkel Szerbia nem rendelkezik. A Déli Áramlat nevű nemzetközi gázvezeték, amel y a Feketetengertől indul, majd a bolgár partszakasz után egyik ága Görögország, a másik pedig Olaszország felé halad tovább, több középeurópai államot érintve, Szerbia területén 450 kilométer hosszan húzódik, tervezett kapacitása pedig 36 – 41 milliárd kö bméter gáz évente. Becslések szerint a Szerbián áthaladó vezeték kiépítésébe 700 millió eurót fektetnek be, a teljes vezeték költsége pedig több mint nyolcmilliárd euró. Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója szerint e projektum megvalósításának kö szönhetően Szerbia regionális gázvezetékcsomóponttá válik, és ezáltal az ország geopolitikai helyzete is erősödni fog. Az első és a második szakasz tervezett befejezési határideje 2017 vége. vissza
