Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-10
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.10 . 15 lenne a helyzet… Amikor 2003tól errefelé egyre gyakoribbá váltak a magyarellenes incidensek, és 2005ben az Európai Parlament t ényfeltáró bizottságot is küldött Vajdaságba, valamit fel kellett mutatni, hogy a politikum cselekszik a tolerancia érdekében, s lett a nagyszabású tábor meg a sok tolerancia kupa. A mindennapi életben a napi kommunikációban viszont (ügyintézés a közhivata lokban, posta, vasút- és autóbusz állomások ügyfélszolgálatai stb.) alig van többnyelvűség, magyarellenes incidensek viszont továbbra is vannak. Közvetlenül az itt lakók részére kellene tehát toleranciát tanítani. Talán úgy, hogy minden hétköznapi helyzetb en lenne olyan jelzés a többségiek felé, hogy a kisebbségek nem tegnap érkeztek, ennélfogva itt Vajdaságban a többnemzetiségű környezet a természetes élettér. Ehhez azonban a szerb politikum legmagasabb szintjének az akarata kell, s természetesen a szerb p ravoszláv egyházé is, hiszen az oktatási programok formálása (történelemtanítás, irodalom, erkölcsi normák) és a keresztény értékek megtanítása (mi célt szolgál a sok felépült és épülő pravoszláv templom?) járulhat hozzá a fiatalok és idősek idegengyűlölet ének, frusztráltságának, agresszivitásának a kezeléséhez. A többségi közszolgálati médiának is megvan a feladata e tekintetben (vajon mennyit is fizetnek a vajdasági magyar családok az RTSnek a villanyszámlával?). Hétköznapi tolerancia kellene tehát igazá n, s az ahhoz szükséges politikai akarat. vissza Friedrich Anna Visszaélés a személyi adatokkal – Rodoljub Šabić szerbiai adatvédelmi biztos interjúja a Vajdaság Mának: csalások kisebbségi választói névjegyzékek kidolgozása során Vajdaságma.info • 2010. augusztus 10. [0:05] Személyi jogokkal való visszaélés alapos gya núja miatt Rodoljub Šabić szerbiai adatvédelmi biztos bűnvádi feljelentést tett ismeretlen személyek ellen. A vizsgálatok szerint tömeges csalások történtek a kisebbségi választói névjegyzékek kidolgozása során. Az adatvédelmi biztos erről nyilatkozott a V ajdaság Ma internetes újságnak. - A Blicben jelent meg a hír, hogy személyi jogokkal való visszaélés alapos gyanúja miatt Ön bűnvádi feljelentést tett ismeretlen személyek ellen. Itt konkrét esetben egy vagy több olyan bűncselekményről van szó, amelyek el követésére a szerbiai kisebbségi nemzeti közösség önkormányzatainak a megválasztása előtt, a kisebbségi választói névjegyzékek kidolgozása során került sor? - Pontos az értesülés, miszerint ismeretlen személyek ellen eljárást kezdeményeztem több tíz polgá r személyi adataival való visszaélés alapos gyanúja miatt. Konkrét esetben személyi adatok engedély nélküli felhasználásával és okirathamisítással állunk szemben. Ezek az esetek az egyik újbelgrádi községben történtek. Ez azonban csak az egyik esetcsoport. Munkatársaim azonban ettől függetlenül még mintegy tíz bűnvádi feljelentés megszövegezésén dolgoznak. Ezeket napokon belül postázzuk, és aztán folytatjuk a munkát. - Miként jutottak hozzá a bűnvádi feljelentésekhez alapot szolgáltató bizonyítékokhoz? - Az újbelgrádi ügyre egy polgár hívta fel a figyelmünket, aki azzal a kéréssel kereste meg az adatvédelmi biztosi hivatalt, hogy segítsünk neki, mert úgy érzi, megsértették jogait, mivel akarata ellenére felkerült az egyik kisebbségi választói névjegyzékre. Ezt a választásokra szóló idézéssel bizonyította. Elmondta, hogy neki nem állt szándékában feliratkozni, nem töltötte ki és nem írta alá az erre vonatkozó kérvényt, hanem ezt valaki más tette meg helyette. Utánajártunk az ügynek, felügyelőink kimentek a helyszínre. Ekkor azonban már nem csak az ő esetét vizsgáltuk. Rövidesen kiderült, hogy mintegy negyven személy tudta nélkül - sőt, néhány esetében akaratuk ellenére - felkerült az adott kisebbségi népcsoport választói névjegyzékére. Tehát valaki nemcsak hogy visszaélt személyi adataikkal, hanem okirathamisítást is elkövetett. A keserű tapasztalatok arra késztettek bennünket, hogy szúrópróbaszerűen bekérjük több más község adatait, és ekkor aggasztó adatok birtokába jutottunk. Kiderült ugyanis, hogy szinte egyetlen község sincs Szerbiában, ahol a kisebbségi választói névjegyzékek felállítása során ne került volna sor személyi adatokkal való visszaélésre ilyen vagy olyan formában. - Hány ilyen esette l találkoztak ellenőrzéseik során Szerbiában? - Erre a kérdésre azért lehetetlen válaszolni, mert a szerbiai emberi jogi és kisebbségi minisztérium famózus utasítása kizárta annak lehetőségét, hogy a visszaélések valós számának megállapításáig eljuthassun k. A minisztériumi instrukció ugyanis lehetővé tette, hogy pl. ha valaki rendelkezik az ön személyi adataival, akkor az ön nevében kikérhette, kitölthette, aláírhatta és postázhatta a névjegyzékre való feliratkozáshoz szükséges
