Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-10
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.10 . 16 formanyomtatványokat a minis ztérium címére. De az önkormányzatban is átadhatta, ahol az illetékes tisztségviselőnek kötelessége volt átvenni a kérvényt bárkitől, aki más nevében átadta. Ehhez semmilyen felhatalmazásra, igazolásra nem volt szükség. Sok esetben a kérvény átadójának az identitását sem ellenőrizték. Ily módon önt magyarként akár az egyiptomi nemzeti közösség választói névjegyzékére is felírathatták volna. Ez a folyamat így zajlott. A minisztérium elővigyázatlanul szélesre tárta a kaput a visszaélések előtt. Mi csak a közs égek egy részétől kértük be a szükséges adatokat, és máris visszaélések százaira bukkantunk. Olyan eseteket is feljegyeztünk, hogy voltak emberek, akik hivatalosan kérték, vegyék le őket a névjegyzékről, ezt mégsem tették meg az illetékesek. Sőt, még a vál asztási értesítőt is kiküldték a címűkre. Az elmondottakból azt hiszem mindenki számára világosá válik, hogy a visszaélések valós számához sosem fogunk eljutni. Most a minisztériumnak kellene beszámolnia arról, hogy hány személy iratkozott le a névjegyzékr ől. Mert hogy sokak részéről a szándék megvolt. Ezt miért nem tették lehetővé? Egyébként pedig az is nonszensz, ezen is érdemes elgondolkodni, hogy ha valaki önként iratkozik fel, akkor miért kíván lekerülni a listáról. - Értesülései szerint ezek a vissza élések a magyar választói névjegyzék elkészítése során is bekövetkeztek? Ha igen, milyen formában? - Adatvédelmi biztosként az én feladatom nem az volt, hogy különkülön foglalkozzak az egyik vagy a másik nemzeti közösség körében történt visszaélések felt árásával. Az én feladatom az, hogy Szerbia minden polgára, így a kisebbségi polgárok számára is szavatoljam, hogy a személyi adatokkal ne lehessen visszaélni. Ha pedig ez megtörténik, akkor hogy erre a jelenségre rámutassak. Azt azonban tényként megállapít om, hogy mindegyik népcsoport, így a magyar körében is sor került visszaélésekre a kisebbségi választói névjegyzékek készítésekor. A visszaélések tárháza meglehetősen gazdag volt. A legenyhébb esetekben az emberek tudatlanságával, viszonylagos írástudatlan ságával éltek vissza. Pl. azt mondták nekik, hogy ha feliratkoznak, akkor könnyebben jutnak majd segélyhez, vagy könnyebb lesz legalizáltatni az engedély nélkül felépített épületet, vagy egyéb kedvezmények haszonélvezői lesznek. Súlyosabb esetekben azonban a bűncselekménynek számító okirat hamisítástól sem riadtak vissza. Volt ahogy volt, ezen jelenségek mellett az adatvédelmi biztos nem mehet el szó nélkül. - Ez esetben mi a célja a bűnvádi feljelentésnek? Netán a nemzeti tanácsok megválasztását is szabál yzó törvény módosításáig is elvezethet ez a folyamat? - A hivatalom szempontjából az adatvédelem szavatolása, tehát az alapvető emberi jog betartásának a biztosítása az elsődleges cél. A mi dolgunk rámutatni arra, hogy az állam nem tolerálhatja a jogok sá rba tiprását. Másrészt hangsúlyoznom kell, hogy a választói névjegyzékre való felkerülés nem csupán egyszerű listára kerülés kérdése. Ez egy nagyon érzékeny kérdés, hogy valaki megvalljae nemzeti hovatartozását. Ezt tudjuk történelmileg. Éppen ezért az ál lamnak szavatolnia kell a kisebbségi nemzeti választói névjegyzék oly módon történő kidolgozását, hogy a személyi adatok titkosságának elve ne sérülhessen. Ami itt történt, az nem felelt meg ennek a követelménynek. De hogy a kérdésre is válaszoljak, az eml ített törvény esetleges módosítása már politikai kérdésnek számít. Az adatvédelmi biztos feladata pedig nem az, hogy politizáljon. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy az itt tapasztalt visszaélésekre nem elsősorban a nemzeti tanácsokról szóló törvényben keresen dő a válasz. Sokkal nagyobb kárt okozott a kisebbségi minisztérium arra vonatkozó utasítása, hogy miként kell felállítani a kisebbségi választói névjegyzékeket. vissza Ternovácz István Schmitt Pál: akár jövő tavasszal elfoga dhatja a Ház az új alkotmányt MTI • 2010. augusztus 9. 21:45 Schmitt Pál szerint az új alkotmányt akár jövő tavasszal el is fogadhatja a parlament. Az államfő a Magyar Televízió Az Este Extra című műsorának adott hétfői interjújában beszélt arról is, hogy létrehozza a magyar nyelv védelme díjat. Kiemelte: a mostani alkotmányból meg kell tartani azt, ami jó, és ami kiállta az idő próbáját. Hozzátette: ő maga nem lehet alkotmányozó elnök, de az alkotmányozási folyamatnak szeretne részese lenni. Közölte: a ko rmány szándéka, hogy az új alkotmányhoz beérkező javaslatokat átvizsgálja és az alkotmányt előkészítő tanácskozásokat ez év végére befejezze.
