Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-30-31
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 07.3031 . 35 Feltevődik az a kérdés, hogy úgy akare szervezetet építeni az EMNT, hogy embereket próbál toborozni az MPP, illetve az RMDSZ színeiből. Az RMDSZtől el tud hódítani embere ket, mert a szövetség jogilag nem pártként jegyeztette be magát, de senki sem lehet egyszerre tagja a pártként bejegyzett EMNT/EMNMnek, illetve az MPPnek. Tehát kialakulhatnak átfedések, párhuzamosságok. De hosszútávon ezek az átfedések nem jelentenek p roblémát, mert lehet, hogy az együttműködés irányába mutatnak. Úgy gondolom, az EMNT és az RMDSZ vonatkozásában nem kell mindent versengésként felfogni. Persze ez egy kicsit bizakodó állásfoglalás részemről, de úgy gondolom, hogy a jövő ezt a két szervezet et szorosabb együttműködésre fogja kényszeríteni, és ha ez így történik, akkor ez az erdélyi magyar kisebbségnek csak hasznára válhat. Persze, nem kizárt, hogy az EMNT nem alakul párttá, hanem a jelen körülmények között fog együttműködni az RMDSZszel. Ez t azonban kevésbé tartom valószínűnek, mégpedig azért, mert az RMDSZ parlamenti párt, állami finanszírozásban részesül, az önkormányzatokban erőteljesen jelen van, már több mint 20 éve rendelkezik stabil pártstruktúrával, etnikai hegemónként viselkedik, és ezt nem is rejti véka alá, amikor ekként viszonyul partnereihez, illetve versenytársaihoz a magyar kisebbségen belül. Ezt a hegemóniát csak szervezetépítéssel lehet kikezdeni, ha az EMNT úgy gondolja, hogy ebből a hegemóniából valamit le kell csippenteni e. Addig fogja ezt így gondolni, míg az EMNTt másodrangú útitársnak, szükséges, de nem feltétlenül jó kistestvérnek fogja tekinteni az RMDSZ, úgy ahogy jelenleg ez EMEF inkább akadozó, mint olajozott működéséből kitetszik. viss za Tőkés szerint semmiféle erőszakos megnyilvánulásra nem buzdított Tusványoson Transindex • 20100801 Sajtótájékoztatón reagált pénteken Tőkés László a közelmúltban a román politikum és a sajtó részéről őt ért vádakra, amelyek azok után érték őt, mi után a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával Székelyföld területi autonómiája kivívása kapcsán nyilatkozott. Mint ismeretes, párhuzamba állította a székelyföldi autonómia kérdését Koszovó függetlenségének kivívásával, illetve az autonó mia elérése kapcsán a politikai eszköztár részeként a tömegdemonstrációt is említette, amely eszközzel nemrégiben a katalánok éltek. A sajtótájékoztatóról kibocsátott közleményben az EPalelnök arra emlékeztet, hogy a román politikum testületileg hördült fel a némiképp torzított sajtóhíradásokat olvasva, nemzetárulást és erőszakra való felbujtást emlegetve. Tőkés László ennek kapcsán ma megjegyezte: sajnálatos, hogy majdnem huszonegy évvel a rendszerváltozás után még mindig élnek a nacionálkommunista refl exek, és az autonómiáról mint működő európai gyakorlatról való szabad véleménynyilvánítás jogát, illetve a gyülekezés alkotmányban is rögzített jogát elvitatva Európa- és demokráciaellenes megnyilatkozásokra ragadtatják magukat a román politikusok – ellenz éki oldalról többek között arra is felhasználva az ügyet, hogy a kormányzó demokrataliberálisokon, illetve Traian Băsescu államfőn üssenek. Tőkés ugyanakkor sajnálatosnak nevezte azt is, hogy az RMDSZes politikusok elhatárolódtak kijelentéseitől, némely ek egyenesen populistának bélyegezve az autonómiaküzdelemről mondottakat. Idézte Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettes szavait, melyek értelmében az RMDSZ parlamentáris eszközökkel küzd a magyar közösség érdekében – ám e kettő nem zárja ki egymást , hívta fel a figyelmet Tőkés László. A közakarat kifejezésére szolgáló tömeggyűlés alkotmányos jog, egyben legitim európai gyakorlat, jelentette ki Tőkés, és újságírói kérdésre azt is tisztázta: semmiféle erőszakos megnyilvánulásra nem buzdított, példakén t emlegetve megannyi békés tiltakozó, vagy épp jogainkért síkraszálló nagygyűlést és felvonulást az elmúlt több mint két évtizedből. (hírszerk.) vissza
