Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-15
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.15 . 23 T etszettek volna... avagy a Magyar igazolványokról a számok nyelvén KISZO 2010. július 14., szerda A múlt szombati lapszámunkban írtam, hogy megérzésem szerint egy dömpingszerű és példanélküli támadássorozat indult az új magyar kormány részéről az Ukrajn ai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ellen. Nos, nem kellett sokáig várnom arra, hogy sejtéseim beigazolódjanak. A Magyar Televízió Ma Reggelének keddi adásában ugyanis Németh Zsolt jóvoltából újra terítéken szerepelt a téma, és ahogyan várható volt, az U MDSZ ismét kapott egy mélyütésekkel tarkított sorozatot. Nézzük, milyen állításokkal hozakodott elő a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Címszavakban. A schengeni vízum bevezetése után megnőtt a kereslet Kárpátalján a Magyar igazolványok ir ánt. A Magyar igazolványokat kiadó irodákra egyes lapinformációk szerint rászállt az ukrán maffia. Kárpátalján, az UMDSZ által működtetett irodák eddig az indokoltnál legalább 50 ezer Magyar igazolvánnyal adtak ki többet, mivel a kézhez vett dokumentumok s záma meghaladja a 165 ezret. Holott vidékünkön csak mintegy 150 ezer magyar él, és az igazolványokra jogosult 14 évnél idősebb magyarok száma 110 – 120 ezerre tehető. Szögezzem le: nem foglalkoztam a Magyar igazolványok „kiadásával”, ám a körülmények, a kör nyezetem, a számok ismerete megengedi, hogy megkérdőjelezzek bizonyos államtitkári állításokat. Az elsőt nem: az 1944es „felszabadítás” után vitán felüli, hogy az elcsatolt magyar közösségek közül a kárpátaljai került morálisan és gazdaságilag a legsanyar úbb, s ezzel párhuzamosan a világtól legelzártabb környezetbe, és tart ez az állapot mind a mai napig. Így nem véletlen, hogy e közösségben élt és él a leginkább a vágy egy szabadabb világ után, ő ragadott és ragad meg minden, a magyar állam által felkínál t lehetőséget a jelképes határdöntögetésre. A bűnszövetkezetes vádon azonban csak mosolyogni tudok. Ügyeskedők ugyan mindig voltak, ám humoros oldalról megközelítve az elhangzottakat elképzelem, amint az ukrán maffiózó fekete símaszkban, Kalasnyikovval a kezében bemegy valamelyik információs irodába, és kijelenti: Magyar igazolványt vagy életet. Aztán, ha megkapta a dokumentumot, a tényt boldogan újságolja el bizalmas információ formájában valamelyik magyarországi sajtóorgánumnak. Komolyra fordítva azonba n a szót, jól tudjuk: a 90es évek klasszikus maffiózói vagy alulról szagolják az ibolyát, vagy Armaniöltönyös, esetenként a francia Riviérán ingatlannal rendelkező üzletemberekké váltak, akiknek aligha van szükségük Magyar igazolványra a schengeni vízum megszerzéséhez, és mivel vagy magánrepülőn, vagy csodajárgányokon utazgatnak, még kevésbé van szükségük a dokumentum által biztosított utazási kedvezményekre. Föntebb már idézőjelbe tettem egyszer a „kiadás” szót, természetesen nem véletlenül. Az informá ciós – régebbi nevükön státus- – irodák ugyanis nem foglalkoznak a Magyar igazolványok kiadásával. Nem foglalkoztak vele sem az ún. UMDSZérában, sem a korábbi KMKSZérában. Ezek az intézmények tudniillik mindössze az igénylések begyűjtését végezték. A 318 /2001 (XII. 29.) kormányrendelet (Orbán Viktor akkori miniszterelnök aláírásával) áperté kimondja: „A „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” (a továbbiakban együtt: igazolvány) kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásáva l összefüggő hatósági ügyben, az erre jogosult központi közigazgatási szervként a Kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki”. Ennél is érdekesebb rendet vágni a közszájon forgó, Német h Zsolt által megismételt számok között. Az államtitkár 165 ezerre becsüli az irodák által „kiadott” Magyar igazolványok számát, a kárpátaljai magyarságét ezzel szemben mindössze 150 ezerre. Nos, az állítással szemben a KMKSZérában 111 774, az UMDSZérába n pedig 41 704 személy jutott Magyar és Hozzátartozói magyar igazolványhoz, ami összesen 153 478 dokumentumot jelent. Ez a szám pedig – még akkor is, ha nem vonjuk ki belőle a senki által nem emlegetett Hozzátartozói magyar igazolványokat – még mindig alat ta van a magyarok létszámának, hiszen a legutóbbi népszámláláskor mintegy 165 ezer magyart regisztráltak Ukrajnában. Volt azonban egy 1944es elhurcolás, amikor életüket mentendő több ezer, főleg ungvári és Ungvár környéki római katolikus magyar szlovákna k, még ennél is több, főleg ugocsai görög katolikus magyar pedig ukránnak vallotta magát. A múlt mind a mai napig kísért, így talán azoknak van igazuk, akik a hivatalosan nyilvántartottnál többre becsülik a magyarok lélekszámát. Hitelesek lehetnek például a történelmi egyházak adatai. A református,
