Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-15
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.15 . 24 római és görög katolikus egyház együttesen mintegy 160 ezer hívet tart számon. Nem szerepelnek viszont a nyilvántartásukban a magyar ortodoxok, a zsidók, a jehovisták, pünkösdisták, szombatisták stb., mint ahogya n az ateisták, felekezet nélküliek sem. Ezek a személyek a beregszászi főiskola rektora, Soós Kálmán és rektorhelyettese, Csernicskó István becslése szerint a kárpátaljai magyarság 4 – 5, illetve 10 – 20 százalékát teszik ki. A kettős, alkalmasint hármas ident itással rendelkezők számát megsaccolni is nehéz. Mindez azért lényeges, mert a – Németh Zsolt által is akkoriban megszavazott! – törvény elég homályosan jelöli ki a Magyar igazolványra jogosultak körét. A jogszabály szerint ugyanis: Magyar igazolványra jo gosult az a személy, aki a) tud magyar nyelven, b) a lakóhelye szerinti állam ba) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy bb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy bc) terü letén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon. A hangsúly a vagy szón van. Magyarra fordítva ugyanis azt mondja ki, hogy ha bárki, nemzetiségtől függetlenül (azaz lehet ruszin, cigány, zsidó, szlovák, német stb.) tud magyarul, jogosan igényelhet Magyar igazolványt. Illetve: amennyiben bárki, aki nem magyar és nem beszél magyarul, belép egy magyar érdekvédelmi vagy szakmai szervezetbe (KMKSZ, UMDSZ, KMPSZ, MÚKSZ, LMKSZ, könyvtárosok egyesülete stb., stb.), ugyancsak kérhette és kérheti a Magyar igazolvány kiadását az illetékes budapesti hivataltól. Antall József néhai miniszterelnök legendás kijelentését megidézve minderre csak azt mondhatjuk: tetszettek volna egyértelmű kormányrendeletet megszövegezni annak idején. S ha már a k ormányrendeletnél tartunk: Németh Zsolt állításával ellentétben az nem 14 éves kortól teszi lehetővé a Magyar igazolvány igénylését, hanem már akár egynapos kortól is. A jogszabály III. fejezete ugyanis kimondja: a kiskorú törvényes képviselője útján jutha t fényképes Magyar igazolványhoz. S ha már a kiskorúaknál tartunk, talán illik figyelembe venni bizonyos demográfiai tényezőket is. A Magyar igazolvány közel kilencéves múlttal rendelkezik. Évente Kárpátalján mintegy 1500 nemzettársunk távozik az élők sorá ból, s amennyiben rendelkezett Magyar igazolvánnyal, az továbbra is a rendszerben marad, noha legfeljebb az angyalkáknak tudja bizonyítani általa magyarságát. A beiskolázási adatokat figyelembe véve évente nagyjából majdnem ugyanennyi gyerekkel szaporodik közösségünk, akik születésük pillanatától jogosultak a dokumentumra. 18 évesen fénykép, illetve igazolványcserére van szükség, férjhezmenetel esetén a hölgyek többségének is a névváltoztatás miatt. És bizonyára előfordult a kilenc év alatt, hogy valaki el hagyta, vagy valakitől ellopták a Magyar igazolványt. A fentebb felsoroltak számát szinte lehetetlen megsaccolni, de minimum tíz, maximum akár 40 – 50 ezer tulajdonossal már nem rendelkező Magyar igazolványt, illetve új tulajdonost jelenthet. Mindamellett, hogy az UMDSZnek fortélyos okok miatt nem jár ki az ártatlanság vélelme, hiszen a sajtóorgánumokban megüzent vádakat sem körültekintő vizsgálat, sem – lásd a fentebbieket – egy alapos elemzés nem előzte meg, mégis volt a Ma Reggelben elhangzott interjúna k pozitív momentuma is. Németh Zsolt kijelentette: nem fognak kettős mércével mérni, számukra partner minden határon túli magyar érdekvédelmi szervezet. Tapasztalt politikus, nincs okunk kételkedni a szavaiban, így bízunk benne, hogy a magyarigazolványos á lhisztéria mihamarabb lecseng, és valóban úgy lesz, ahogyan 2010. július 13a kora reggelén a nagyvilág előtt kijelentette: Kárpátalján sem lesznek magyarabbak és legmagyarabbak, hanem csak magyarok lesznek Budapest szemében is. vissza Kőszeghy Elemér Kevesebb pénz jut kultúrára, a legtöbb városban leépítések következnek Krónika 2010. július 15. Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerül ésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik. „A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazott ja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház
