Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-15
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.15 . 22 háttérben kompromisszumok köttetthett ek a Viktor Balogához közeli és a BJUTos képviselők alkotta többség, valamint a Régiók Pártja megyei tanácsi frakiója között, mert az ülés csendben, majdhogynem unalmasan zajlott. A napirendre tűzött több mint harminc kérdés közül csupán egyetlenegy érin thette volna a kárpátaljai magyarságot. Mint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, megyei tanácsi képviselő lapunknak elmondta, a KMKSZ szerette volna elérni, hogy a tavalyi költségvetésből fennmaradt mintegy 32 millió hr ivnyából, amelynek felhasználásáról most dönthetett a tanács, jusson a magyar oktatás szükségleteire is, például támogassák az egyházi gimnáziumok tankönyvellátását. Miután azonban már az ülést megelőző bizottsági viták során nyilvánvalóvá vált, hogy "nem jut" pénz a magyarokra, a KMKSZ képviselői az ülésen tiltakozásuk jeleként nem szavaztak a költségvetési maradványpénz elosztásának kérdésében. vissza Tizenkettő mínusz egy az 11+1!? KISZO 2010. július 14., szerda Az zal, hogy az ukrán parlament az elmúlt héten megszavazta a tizenkét éves oktatás rendszerének eltörlését és ismét tizenegy évig járnak majd iskolába a gyerekek, sikerült megosztania az ország pedagógustársadalmát és oktatási szakembereit. Abban ugyan szint e mindenki egyetért, hogy bármennyire is törekszik Ukrajna felzárkózni az egységes európai oktatási rendszerhez – ami többek között a 12 éves tanulás velejárója lenne – , még nem készült fel a változtatásra. S nemcsak anyagilag, mentálisan sem... Ezt támas ztják alá a Dmitro Tabacsnik legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzott adatok is. A szaktárca vezetője szerint az átállás az ország több mint négymilliárd hrivnyájába kerülne, ami persze nem áll rendelkezésükre. 17 ezer új pedagógusi státust kellett volna b evezetni, csak a falvakban nyolc és fél ezer tanárra lenne szükség. Majd félmillió iskolás második váltásba kényszerült volna, hiszen osztálytermekből sincs kellő mennyiség. Szó szerint idézzük Tabacsnik következő mondatát: "Ha honatyáink nem fogadták voln a el ezt a törvénymódosítást, az ukrán oktatás katasztrofális helyzetbe került volna..." Tegyük hozzá: eddig sem állt fényesen. Mindez az ügy anyagi oldala, a mentális része talán még ennél is lehangolóbb. A 12. osztályt ugyanis az előző tervek szerint a p ályaválasztásra való felkészülés alapkövének szánták. Csakhogy az egész koncepció inkább profanáció, a fiatalok valódi álmainak, vágyainak sárba tiprása. Mert, ismerve például a kárpátaljai oktatás negatívumait, melyik iskola vezetője teljesítette volna m ondjuk Péter és még három cimborája kérését, hogy ők inkább tanulnának programozómatematikát, mikor azok az órák pont a töritanár órakeretéből hiányoznak. Számtalan falusi iskolában ez a tervezet szinte kivitelezhetetlennek tűnt. Akarvaakaratlanul tudomá sul kell venni, hogy akadnak tanintézetek, ahol még ma is úgy zajlik az óraelosztás, hogy ha kevés jut a magyartanárnak, megtoldják mondjuk néhány ukránórával. A tanulókat eddig egyik oktatási reformnál sem kérdezték meg, és most sem tervezték ezt... Szin tén megoszló vélemények fogadták az ötéves kortól ajánlott óvodai nevelést, amely egy nulladik osztálynak felel majd meg. Utóbbi szeptembertől egyelőre nem kötelező jellegű, viszont bármikor rendeletbe foglalhatják. Ennek pozitívumai elsősorban abban rejle nek majd, hogy végre minden településen óvodai csoport nyílik. Kárpátalján 532 óvoda van, amelyet 29 ezer apróság látogat. Ez a kárpátaljai gyerekek látszámának a nyolcvannégy százaléka. A többi apróságot különböző okok miatt – nincs a faluban óvoda, otth on van az anyuka a kisebbik gyerekkel stb. – a szülő vagy a nagyszülő neveli odahaza. A fennmaradó tizenhat százalék tehát nem részesül szervezett óvodai nevelésben, ezt megoldani azonban még mindig könnyebbnek látszik majd, mint még egy évet a középiskolá ban aszalni a kamaszkorból éppen csak kilépő szegény nebulókat... Összegezve tehát: eltörölték Ukrajnában a 12 éves tanulást. Remek. Ám mégis tizenkét évig tanulnak majd a gyerekek, hiszen ötéves kortól nulladikba mennek. Fura egy arifmatika ez, olyan "uk rános" féle egyenlet. Tizenkettő mínusz egy, az ukrajnai oktatásban valójában 11+1et jelent!? Lehet, hogy mégiscsak az európai normáknak megfelelő az iskolarendszerünk, csak mi nem értjük valamiért... vissza Fedák Anita
