Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.02 . 13 Ilyen "átvert ügyfelek keresik a felszívódott ügyintézőket" helyzet előfordul a gazdasági életben. Becsődölt utazási irodák kárvallott utasai, tönkrement feldolgozóüzemek beszállítói szoktak így járni. Itt azonban az UMDSZ vállalta a magyarországi támogatási rendszer tisztességes intézését, s most a kárpátaljai magyarok állnak a KAMOTirodák előtt leforrázva. vissza Badó Zsolt A diagnózis: identitásválság Kárpátalja 20100702 Kik vagyunk? Kivel vagyunk? Ki ellen vagyunk? Ki van velünk? Alapvető kérdések ezek, amely ek országok és népek, sőt egész civilizációk fejlődését és sorsát befolyásolják. Az önmeghatározásnak ezeket a kérdéseit vizsgálja Ukrajna vonatkozásában a pravda.com.ua internetes hírportálon megjelent írásában Mihajlo Nyicsoga is. Az alábbiakban eszmefut tatása főbb tételeit ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az önmeghatározás folyamata Ukrajnában már több éve tart. Meglehet, az egyes emberek tudják a választ a bevezetésben feltett kérdésekre, de a közösség egésze húsz éve nem képes megválaszolni azokat. A tá rsadalmi vita hőfoka ugyanakkor nem hagy alább. Nem elég tehát a helyzetelemzés, meg kell állapítani az ország betegeskedésének okát, vagyis diagnózisra van szükség. A diagnózis nyilvánvaló: identitásválság. A tünetek számosak és világosak. Ilyen például Kucsma "sokvektorú" politikája, vagy a Legfelsőbb Tanácsban tett kijelentése, miszerint "amit meg kell maguknak építeni, azt megépítem". Ilyen a törvénybe foglalt törekvés a NATOtagságra, majd annak eltörlése. Ilyenek a legfelsőbb szintű nyilatkozatok az európai útról az erre irányuló gyakorlati lépések nélkül. Ilyenek azok a szociológiai felmérések, amelyek szerint ugyanannyian vágynak az Európai Unióba, mint ahányan nem. A felsorolást bárki folytathatja, aki Ukrajnában élte meg az elmúlt 20 évet. Lehets éges, hogy az identitásválság normális jelenség? Lehetséges, hogy csupán egy szociológusok és filozófusok által kitalált álproblémáról van szó? Sajnos maga az élet bizonyítja, hogy, először is, ez nem normális helyzet, és másodszor, hogy káros a társadalom ra nézve. Ráadásul nemcsak azért káros, mert kényelmetlenséget okoz igen sokaknak, akiknek az identitás kérdése nem mellékes, hanem azért is, mert komoly bajokat és veszteségeket okozhat az egész nép számára. A legfrissebb példa a kirgíziai etnikai alapú konfliktus Osban. Teljesen nyilvánvaló, hogy a hatalom nem képes megbirkózni a helyzettel. Emberek halnak meg, akiket még csak számba venni sem képes senki. A város 80 százaléka romokban hever. Több százezerre tehető a senkinek sem kellő menekültek száma. Vajon ki sietett Kirgizisztán segítségére ebben a helyzetben? Oroszország? Az USA? A NATO? Az ENSZ? Senki... Nem véletlenül választottuk éppen ezt a példát. Hiszen Kirgizisztán nemcsak a tulipános forradalom, valamint az észak és dél közötti állandó megos ztottság okán hasonlít hozzánk, hanem álláspontja határozatlansága, az Oroszország és az Egyesült Államok közötti egyértelmű döntés hiánya miatt is. Képzeljék el, hogy valami hasonló történik nálunk. Valljuk meg őszintén: számíthatunke bárkinek a gyors é s garantált segítségére a mi "sokvektorú", "tömbön kívüli" helyzetünkben? Bármennyire is keserű elismerni, de tény: ugyanúgy a sorsunkra lennénk hagyva, mint Kirgizisztán. Megfogalmazódhat az ellenvetés, hogy rendkívüli, hipotetikus helyzetről van szó, am ely nálunk elképzelhetetlen. Meglehet, így is van, de az identitásválság ettől függetlenül valamennyiünknek, mindennap rontja az életszínvonalát. Aki a hetvenes vagy a nyolcvanas években járt a szomszédos országokban, például Romániában, Litvániában vagy L engyelországban, nem látott nagy különbséget az ottani és az itthoni életszínvonal között. Jelenleg ez a különbség szabad szemmel is jól kivehető. Mindegyik említett ország egyértelmű civilizációs választáson ment keresztül, aminek az anyagi következményei nyilvánvalóak. (Lásd a táblázatot!) Mindez a befektetések, technológiák, a korszerű termelésirányítás következménye. Oroszország is jelentősen elszakadt tőlünk a GDP tekintetében, bár ez más tényezők eredménye: a természeti kincsek, mindenekelőtt a bányás zott energiahordozók meglétének következménye.
