Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.02 . 14 Amennyiben nem szenvednénk identitásválságban, már rég az EUban lennénk a keleteurópai szomszédainkkal együtt, vagy csatlakoztunk volna Oroszországhoz. Mindkét esetben a jólétnek a jelenleginél magasabb fok át értük volna el. Sajnos az identitásválságot máig nem sikerült leküzdenünk, s a kilábalás jeleit sem látni. És itt visszatérünk a civilizációs hasadás kérdéséhez, amely az identitásválságot okozza. Amennyiben az események a kialakulóban lévő tendenciát követik, úgy tűnik, hogy a válságot a mai meghatározatlanságtól a 20 évvel ezelőtti állapotokhoz való visszatérés révén fogjuk leküzdeni. Egyetlen vektor marad, a moszkvai. Ez jelenleg igen valószínűnek tűnik, mivel az ellentétes választás erői megosztotta k és elaprózottak. Másrészről, a legfrissebb közvéleménykutatások adatai szerint az ukránok 53 százaléka támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét. Vagyis mintha megvolnának a feltételei a válság leküzdésének az európai civilizációra való á ttérés révén is. Az eurázsiai civilizáció legújabb kori történetében azonban nincs példa hasonló megoldásra, a legközelebbi példa az iszlám civilizációhoz tartozó szomszédunké, Törökországé. Törökország immár négy nemzedéknyi idő óta halad az iszlám orszá gtól az európai állam felé vezető úton, de még senki sem látja ennek az útnak a végét. Huntington három előfeltételét határozta meg egy népnek az egyik civilizációs közösségtől a másikhoz való áttérésének: 1. Az elit eltökéltsége az áttérésre. 2. A népt ömegek egyetértése az elit választásával, de legalábbis az ellenállás hiánya. 3. A befogadó civilizációs közösség fogadókészsége. A törököknek sikerült megteremteniük az első két feltételt, de most képtelenek leküzdeni a harmadikat, amely nem annyira től ük függ, mint az európaiaktól. A folyamat megakadt. Nem biztos, hogy örökre, de mindenképpen hosszú időre. A török és az ukrán történelem behatóbb tanulmányozása nyilvánvalóvá teszi, hogy Ukrajnában a civilizációváltás első két feltétele sem teljesíthető, ami nyilvánvalóvá teszi az európaivá válás török útjának lehetetlenségét Ukrajna számára. Miért nem képzelhető el egy ukrajnai Kemal Atatürk? Mert ilyen kaliberű és eltökéltségű vezetők nem választások útján, hanem forradalom vagy felszabadító háború révé n kerülnek hatalomra. Ukrajna azonban nem nemzeti felszabadító mozgalom eredményeként tett szert a függetlenségére, hanem véletlenül, Jelcin és Gorbacsov háborújának váratlan eredményeként, s ezért nagyszabású és határozott cselekedetekre nem is számíthatu nk. Talán lehetséges a fokozatos "europaizálódás"? Gajdar oroszországi liberális reformjai ékes bizonyítékai e módszer reménytelenségének és gyors bukásának. A lényeg, hogy nem látjuk az ukrán elit eltökéltségét a civilizációváltásra se a kemáli, se a ga jdari úton. Ebből fakad a vigasztalan végkövetkeztetés: a kialakult körülmények között Ukrajna számára lehetetlen az identitásválság leküzdése. vissza Bugár az UMDSZnek is utat mutat? Kárpátalja 20100702 Aligha hitte volna bárki, akár csak egy hónappal ezelőtt is, hogy az új magyar polgári kormánynak éppen a magyarmagyar kapcsolatok terén kell megvívnia az első komoly csatáját, amelybe - úgy tűnik - immár az UMDSZ is bekapcsolódott. A két héttel ezelőtti szlovákiai p arlamenti választásokon a magát magyar pártként definiáló, Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem jutott be a törvényhozásba, míg a szlovákmagyar Híd - Most 14 mandátumot szerzett.
