Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-05
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.05 . 19 programot kell benyújtania, és ezt a programot meg kell küldeni a tanácstagoknak legkésőbb az ülés kezdete előtt. Mivel ez nem történt meg, Rácz Szabó szerint törvénytelen lesz az elnök megválasztása. A szavazásra bocsátott kérdésről a t agok többsége úgy döntött,hogy nem tartja törvénytelennek a választást, hiszen most fogadták el az alapszabályt és az ügyrendet is. Dr. Korhecz Tamást 28 igen és 2 nem szavazattal a közigazgatási hivatal elnökévé választották. A megválasztott elnök progra mjában kiemelte: az MNT sikeressége nagy mértékben függ a közigazgatási hivatal működésétől. Azért vállalja ezt a feladatot is, mert teljes felelősséget érez az MNT munkájáért, és ha ő irányítja a hivatalt, akkor betekintése lesz annak munkájába is. Elsőké nt a fejlesztési stratégiák kidolgozásához lát, mondta, mégpedig az oktatás, a művelődés, a nyelvhasználat és a média terén. Második feladataként a különböző intézmények és programok kataszterének elkészítését jelölte meg, erre szerinte még idén nyáron sor kerül, és azonnal hozzá szeretne látni a diákhitel- és ösztöndíjprogramok kidolgozásához, továbbá prioritásként jelölte meg az Újvidéken épülő Európa Kollégium befejezését. Negyedik pontként a Magyar Nemzeti Tanács jogainak, illetve a délvidéki magyarság kollektív jogainak érvényesítésért folyhatott harcot jelölte meg. Mint mondta, következetesen és kíméletlenül harcolni fog a bíróságokon és a közigazgatásban is a jogsértők ellen, és minden olyan határozatot megsemmisíttet, amelyet az MNT megkerülésével ho znak meg. – Garantálom önöknek, hogy ha kell, Strasbourgig fogom üldözni a jogsértőket. Ugyanakkor azt is garantálom, hogy az egyéni jogsértések esetében a Magyar Nemzeti Tanács a közigazgatási hivatalán keresztül védelmet fog biztosítani intézményeinknek , a magyar nemzetiségű polgároknak. Itt megalkuvást nem ismerek – mondta a közigazgatási hivatal elnöke. Az ülés utolsó részében határozat született a kulturális bizottság és a közoktatási bizottság hatásköréről és összetételéről, továbbá végzést hoztak a tagok megválasztásáról. Az új alapszabály értelmében az állandó bizottságoknak legkevesebb 10 és legfeljebb 18 tagja lehet. A szombati ülésen a két szóban forgó bizottságnak csak a beltagjait választották meg, a kültagokra várják az MNT tagjainak javaslat ait. Azért volt szükség erre, magyarázta az elnök, mert az MNTnek ezeken a területeken van véleményezési és jóváhagyó szerepe, és semmiképpen sem kellene megengedni, hogy bizottságok hiányában ezt a munkát ne végezze el. A kulturális bizottság megválaszto tt belső tagjai: Siflis Zoltán (elnök), Bojtos Irén, Csernik Árpád, Hajnal Jenő, Kiss Tóth Erika, Kovács Frigyes, Linka Gabriella, Mérges Sándor, Dr. Ózerné Bori Ágnes és Náray Éva. A közoktatási bizottság tagjai pedig: Joó Horti Lívia (elnök), Báló Tibor, Borsos Csilla, th. mgr. Dolinszky Árpád, Jerasz Anikó, Lengyel László, Saláta Zoltán, Dr. Sarnyai Zoltán, Sárosi Gabriella és Vass Tibor. vissza Tartópillérek Magyar Szó Sinkovits Péter 2010. július 5., Egyfajta irán ymutatókként (is) szolgálhatnak a mostani körkérdésünkre adott válaszok, amelyek az új összetételű MNT tevékenységének cselekvési sorrendjét próbálják behatárolni. A szavazatok összesítése három kiemelt tételt hangsúlyoz: a szerb nyelvtanítás hatékonyabbá tételét, a szórványmagyarság megtartását és az ösztöndíjalap létrehozását. A kisebbségi érdekvédelem ezen tartópilléreivel persze már korábban, például a Magyar Összefogás választási programjában is találkozhattunk („új ösztöndíjalap létrehozása, a jelenle gi diáksegélyezési rendszer koordinálása; a magyarság képzettségi szintjének és gazdasági versenyképességének növelése érdekében jelentősen változtatni kellene a szerb nyelv tanításának jelenlegi rendszerén”, továbbá stratégiai célként szerepelt a dokument umban a magyar nyelvű oktatás fenntartása a szórványban). E sorok írója nemrégiben a Felvidéken járva kissé meglepődve tapasztalta, hogy baráti körben elsőrangú témává lépett elő a szlovák nyelv elsajátításának kérdése, új módszerek kialakításának szükség essége. És tudták, hogy mi is ugyanezekkel a gondokkal küszködünk. Nos, dicsérendő ugyan, hogy az iskoláinkból kikerülő fiatalok egészen jó szinten társalognak mondjuk angolul, értik az angol nyelvű filmeket és szövegeket – viszont elakadnak, ha egy kiló h úst kell kérni a többség nyelvén a hentesüzletben. Annak idején a gimnáziumi évek befejező szakaszában már vitézi tettekről szóló hőskölteményekkel ismerkedtünk, de amikor egy felmérés során azt az igen egyszerű mondatot kellett szerbre fordítani, hogy „Ké rek egy pohár vizet”, tizenhetünk közül alig néhányan voltak képesek a pontos válaszadásra. Tény, hogy a magyar többségű környezetek fiataljainak igen gyér a szerbtudása, ezt – ha a továbbtanulásnál szükséges – általában pótórákkal ellensúlyozzák azt. Holo tt egészen egyértelmű, hogy a többségi
