Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-05
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.05 . 20 nemzet nyelvének elsajátítása alapvető feltétele az érvényesülésnek (meg a kisebbrendűségi érzés eloszlatásának is). Ami a szórványkérdést illeti, a Magyar Szó körkérdésére adott szavazok rendkívül magas fokú előrete kintő szolidaritásról tettek tanúbizonyságot. Jószerével nem is pusztán azért, mert a szórvány a tömb védőbástyája. Ez inkább annak a közösségi szemléletmódnak a megnyilvánulása, amely búvópatakként tör a felszínre az elanyagiasuló, szenvtelen világkép ell enpárjaként. E kérdéskörnek ma már komoly irodalma van. Fontosságát pedig jelzi, hogy – a további felsorolás pusztán szemelvényszerű – Stockholmban a nyugateurópai országos magyar szervezetek már 1999ben közösen vitatták meg ezt a témát, a Cseh- és Morv aországban szórványban élő magyarságról két éve tartottak tanácskozást, Autonómiatörekvések a szórványban címmel pedig néhány hónappal ezelőtt szerveztek konferenciát Brassóban (a minap nálunk, Muzslyán is volt ilyen jellegű összejövetel). Nem beszélve arr ól, hogy budapesti székhellyel már működik a Szórvány Tanács, azzal a céllal, hogy javaslatokat és stratégiákat dolgozzon ki a Kárpátmedencében szórványban élő magyarság megsegítésére. Mindenképpen az MNT figyelmébe ajánljuk Vetési László református lelk ész, erdélyi szórványszakértő idevágó, rendkívül alapos tanulmányát (Kárpátmedencei magyar szórványalternatívák), amely lehetséges szórványdefinícióval is szolgál: „Olyan etnikaivallási sajátosságokkal rendelkező népcsoport, amely hátrányos arányú elhel yezkedése és kis lélekszáma miatt az identitásához szükséges értékeket a saját erejéből nem tudja beszerezni, fenntartani és fejleszteni.” Vetési megjelöli a szórványfogalom csoportosítási kategóriáit is (a lezajló folyamatok iránya, az asszimiláció mérték e, a többségnek a kisebbség iránti magatartása stb.), majd részletesen foglalkozik az értékvesztés elemeivel (például: az iskolaválasztás dilemmái, vegyes házasságok). Ez utóbbival kapcsolatban – amúgy szemléltetésképpen – közöl egy kolozsvári gyászjelenté st: „Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk, hogy MÁIER MÁRIA életének 80. évében rövid szenvedés után elhunyt. Gyászoló leányai: Marika, Ilonka, Zsuzsi, vejei: Béla, Laci, Mircea, unokái: Marius, Helga, Béla, Hilda, Öcsi, dédunokái: Raul és Cristian.” Tanu lmányában a szórványszakértő végül leszögezi: „A szórványproblémák teljes és összefüggő rendszert alkotnak, ezért a szórványmunkát – amennyiben lehetséges – nem egyes részelemeiben, hanem teljes rendszerében kell megtervezni és végrehajtani. A problémák re ndszerét csak így lehet egészében befolyásolni! Minden eddigi cselekvési terv nagy hibája az, hogy ezt nem akarjuk tudomásul venni, és többek között ezért is maradtak el a látványos eredmények.” vissza Gondolatok fogantak – Befejeződött a IX. Vajdasági Szabadegyetem Magyar Szó Lakatos János (Janez) 2010. július 5., hétfő A X. Dombos Fest első hétvégéjével egy időben zajlott a IX. Vajdasági Szabadegyetem a kishegyesi Kátaitanyán. Az idén sokkal többen jelentkeztek a sza badegyetemre, mint ahány hely volt, és az előadások is telt házasak voltak. Köszönhető ez részben az érdekes témáknak, részben pedig a rangos előadóknak. A rendezvény tegnap zárult, és ennek apropóján Varga Diósi Viola főszervezőt kérdeztük, hogy hányan ve ttek részt rajta. – Nagyon sokan érdeklődtek az idei nyári egyetem iránt, de a kapacitásaink végesek. Állandó jelleggel körülbelül 130 érdeklődő vett részt az előadásokon, de például szombaton a hallgatóság Vajdaság egész területéről érkezett. Ugyanakkor az idén több magyarországi résztvevőnk is volt. Ez azért fontos, mert szeretnénk, hogy az anyaországiak többet megtudjanak rólunk, és kapcsolatok létesüljenek a fiatalok között. Milyen témák köré csoportosították az előadásokat? – Három központi téma kör é csoportosítottuk az előadásokat. Több oktatással foglalkozó előadásunk volt, és azt tapasztaltam, hogy a hallgatóságot érdekelte a téma, hiszen az ő mindennapjaikat is érinti. A másik főbb témánk a média és a média értékteremtő szerepe volt. Örülök, hogy a közszolgálati médiumoktól többen is eljöttek, gondolok itt Pálffy Istvánra és Veiszer Alindára, valamint Rókusfalvy Pálra. Harmadik kiemelt témánk a gazdaság volt, az előadók közt volt Horváth Szabolcs, az OTP Bank szerbiai vezérigazgatója és Radovan Je lašić, a Szerbiai Nemzeti Bank leköszönő kormányzója. Ők a szerbiai monetáris rendszerről értekeztek, különös tekintettel a világválság utáni változásokra. Természetesen voltak előadások, melyek nem köthetők az említett témákhoz, az
