Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-29
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.29 . 19 A Magyarországi Református Egyház közölte: a REV a hétvégén "a világszerte élő reformátusok család jaként hitet tett az alapvető emberi jogok mellett", és felemelte szavát azokért, akik üldöztetést szenvednek hitük miatt. A szervezet fontosnak tartja a keresztény felekezetek, illetve a különböző vallási csoportok közötti kapcsolatokat is. A REV június 1 9én alakult meg az amerikai városban, ahol elfogadták a világszervezet alkotmányát. A magyar delegáció és az európai tagegyházak nevében Bölcskei Gusztáv magyar püspök, a református közösség európai elnöke látta el kézjegyével az alapító dokumentumot. A R EV célja, hogy a mintegy 80 millió tagot számláló református, presbiteriánus, kongregacionalista és egyesült tagegyházakat a korábbinál nagyobb súllyal képviselje a római katolikus, az ortodox, az evangélikus és a karizmatikus egyházakkal, valamint ezek vi lágszervezeteivel folytatott ökumenikus párbeszédben. vissza A kistelepülések helyzete és fennmaradásuk esélyei Szlovákiában Felvidék.ma 2010.06.28. Hozzávetőleg 450 határon inneni és túli település vezetőjének részvételével vasárnap Gödöllőn megkezdődött a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozója, ennek egyik szekciójában, amely a kistelepülések fennmaradásának esélyeivel foglalkozott, előadást tartott Kvarda József, a szlovákiai Csenke község polgármestere, a Nagyszombati kerület önkormányzatának alelnöke. Az alábbiakban az elhangzott helyzetelemzést olvashatják. Szlovákia a vidék országa — mondhatnám sommásan, hiszen az ötmillió kétszázezernyi lakos összesen több mint 2900 településen él, amelyek közül mind összesen 138nak van városi rangja. Még inkább igaz ez a megállapítás, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ország településeit a lakosság száma alapján kilenc kategóriába sorolják, miközben a legmagasabb, a kilencedik kategóriájú település a 100ezer lak os feletti, s ebből mindössze kettő van, a főváros Pozsony és az ország keleti részének központja, Kassa. Egyébként mindkét város megyei székhely is, amiből összesen nyolc van Szlovákiában, a többi hat azonban csak a 8. kategóriát alkotja, vagyis lakosaina k a száma 50 és 100 ezer között van. A legkisebb települések alkotják az 1. kategóriát, ide sorolják azokat a falvakat, ahol a lakosság száma nem haladja meg az ötszázat, ilyenből csaknem nyolccszáz van az országban, az önkormányzatiság szempontjából — de helyzetükre is jellemzően — ugyanazokkal az alanyi jogokkal és átruházott jogkörökkel — tehát feladatrendszerrel — rendelkeznek, mint az első kategóriájú települések. Ezt azért hangsúlyozom, mert Szlovákiában Magyarországgal ellentétben nincs jogszabály a kistérségi együttműködésről, ennek megfelelően vannak olyan jog- és feladatkörök, amelyek ellátására a kistelepülések nem foghatnak össze, nem egyesíthetik erőiket, ami súlyos gond — de ehhez a kérdéshez még visszatérek. Előadásom alcímében jeleztem, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeknek vannak olyan sajátosságai, amelyeket nem szabadna figyelmen kívül hagyni, többek között azért nem, mert az önkormányzatokra vonatkozó törvények gyakorlatilag semmilyen módon nem veszik figyelembe az alanyi és átruházott jogkörök ellátása során ezt a kérdést, holott a települések nemzetiségi összetétele sok esetben a közepesen nagy településeket is olyan gondok, bajok megoldása elé állítja, ami egyébként a kistelepülésekre jellemző. A szlovákiai magyarság megmar adása, identitása megőrzése szempontjából alapvető kérdés az anyanyelvi oktatás szervezettsége, illetve a helyi kultúra és hagyományok őrzése, ápolása — gondolom, ezt különösebben nem kell magyarázni — , ezért hát erről a területről vennék példát előbbi meg állapításom igazolásául. Tehát: egy egészséges demográfiai szerkezetű, kétezerkétezerötszáz lelket számláló — vagyis közepes nagyságúnak mondható — település önkormányzata magabiztosan láthatja el az óvoda és iskolaalapító jogát, hiszen 4060 óvodással és 180200 tanulóval számolhat, ami a Szlovákiában érvényes normatív támogatás esetén elégséges az óvodák korcsoportos megosztásának megszervezésére szakképzett pedagógusok alkalmazásával, illetve egy teljes szervezettségű általános iskola működtetéséhez is. Amennyiben azonban egy nemzetiségileg vegyesen lakott településről van szó, ahol — a számolás egyszerűsége miatt — mondjuk felefele arányban oszlik meg a szlovákok és a magyarok száma, a két húszharminc fős óvoda, illetve a 90100 tanulós két kilencéves általános iskola fenntartása olyan teher a településnek, amilyen kistelepülési óvodák és iskolák fenntartása esetében jelentkezik. Hasonlóan alakul a helyzet például a helyi könyvtár építése során is: a példaként említett egynemzetiségű közepes település számára előnyös szolgáltatás a folyamatosan frissülő könyvtár kiépítése és fenntartása, de ha a nemzetiségi megoszlás alapján gyakorlatilag két könyvtár építése a feladat, eleve kevesebb pénz költhető mindkettő könyvállományának a frissítésére, éppenséggel feleslegessé válik a könyvtár fenntartása, mert szolgáltatásai nem felelnek meg a kor követelményeinek — vagyis: ugyanaz a helyzet áll elő, mint a kistelepüléseken, ahol általában nincs helyi könyvtár, holott tudjuk, fontos helyi intézményről van szó. E mlítettem már egy szlovákiai, a lakosság számára épülő települési kategeprizációt, s vázoltam, hogy ezen belül nem mellékes bizonyos jog- és hatáskörök ellátása szempontjából a városok és falvak nemzetiségi összetétele.
