Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-29
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.29 . 18 www.mosthid.sk és a www.hidmost.sk doménnevet is, ám egy év múlva az utóbbira már nem tartottak igényt. Hasonló kérdéseket vet fel a kormányzati szerepvállalásuk is, amely már a szlovák újságírói körökben is feltűnést keltett ("Bugárék mindent megtesznek, azoknak a vádaknak az igazolására, hogy ők csak a burkolt gazdasági érdekek pártja" - idézet Peter Morvay publicista írásából a Sme tegnapi számában). Azaz, vajon mért nem olyan tárcákat kértek maguknak, amelyekkel a magyar identitás megerősödését segíthetnék elő? Például a kulturális vagy az oktatási tárcát. Ehelyett olyan minisztériumokat vezetnek, melyek elsősorban a pénzek szétosztásával tűnnek ki (a környezetvédelmi és az agrártárca)? Mindezek dacára a MostHídnak választási sikerét követően történelmi jelentőségű lehet ősége van az összmagyar politizálásban való részvételre. Még akkor is, ha Szlovákiában ma egyetlen párt, sem a MostHíd, sem az MKP nem mondhatja el, hogy maga mögött tudja a felvidéki magyar választópolgárok (mintegy 420 ezer) többségének a támogatását. E rre a lehetőségre azonban 2010ben még egy nyári "uborkaszezonnyi" idő sem adatik meg. vissza Változások várhatóak a felsőoktatásban, de a tandíjról nincs szó Felvidék.ma 2010.06.29. A főiskolai és az egyetemi okt atás színvonalának emelése, az eddiginél több állami támogatás, a kutatás támogatása, sőt, elismert külföldi oktatók Szlovákiába csábítása – ezek a jobboldali koalíció legfőbb elképelései a felsőoktatást illetően. Egyszóval minden világosnak tűnik, csak az nem, hogy honnan lehet a reformokhoz szükséges pénzt előteremteni, teszi fel a kérdést a Pravda. A kérdés azért is érdekes, mert Csehországgal ellentétben Szlovákiában nem tervezik a tandíj bevezetését a felsőoktatásban, illetve a Szabadság és Szolidaritá s párt támogatná ezt a javaslatot, de a többi koalíciós partner nem ért egyet ebben a kérdésben Sulík pártjával. A KDH oktatáspolitikai szakértője, Jana Žitňanská szerint a szlovák felsőoktatás színvonala nem elsősorban az anyagi támogatás mértékétől függ . Véleménye szerint sokkal eredményesebb lenne az iskolák motivációjának megváltoztatása oly módon, hogy a minőség javítása az eddigieknél fontosabb legyen a számukra. Az egyes oktatási intézményekben folyó munka minőségének elbírálásába pedig Žitňanská sz erint külföldi szakértőket is be lehetne vonni. Ugyancsak fontosnak tartja a kereszténydemokraták szakértője azt, hogy a főiskolák és az egyetemek megnyíljanak a világ előtt, ami konkrétan azt jelenti, hogy a diákoknak többször kellene külföldi egyetemeken bizonyos tanulmányi időt eltölteniük. Ami a külföldi szakemberek szlovákiai egyetemekre történő csábítását illeti, Žitňanská meggyőződése, hogy ez nem okozhat gondot, ha sikerül az elfogadható feltételeket megteremteni – lakhatás, megfelelő bérezés, büro kratikus akadályok lebontása – és ha megfelelő propagandát sikerül kifejteni. Érdekes elképzelésnek tűnhet annak a motivációs alapnak a létrehozása, melynek célja, hogy a világ vezető 500 egyetemét tömörítő listára felkerüljön szlovákiai intézmény is. „Ez egyfajta motivációs prémium lenne, és azok az egyetemek kapnák az államtól, melyeknek sikerült erre a listára felkerülniük” – magyarázta Žitňanská. És hogy mit szólnak maguk az érintettek, tehát a felsőoktatási intézmények ezekhez az elképzelésekhez? „Egy előre túl szűkszavúak a felvázolt elképzelések ahhoz, hogy azokból valamilyen következtetést lehetne levonni” – nyilatkozta a Pravdának František Gahér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora. vissza A Református Egyházak Világ közössége tiltakozik a szlovákiai nyelvtörvény ellen Felvidék.ma 2010.06.29. A Református Egyházak Világközössége (REV) tiltakozik a szlovákiai nyelvtörvény ellen; erről az Egyesült Államokban, Grand Rapids városában tartott nagygyűlésén záróny ilatkozatot fogadtak el - tájékoztatott erről a Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata. A közlemény szerint a magyar nyelvhasználat szabadságát korlátozó szlovákiai jogszabállyal kapcsolatban a nyilatkozat elutasítja "azokat a politikai helyzeteket, amelyeket a diktatórikus hatalomgyakorlás és az erőltetett és kikényszerített uniformitás jellemez". Mint írták, "a református közösség elítél minden olyan helyzetet, amelyben a hatalommal bírók elnyomják és kizsákmányolják az erőtle neket és a többség uralja a kisebbséget helyi, regionális és nemzetközi szinten". A nyilatkozat egy másik pontján kitér a Romániai Református Egyház helyzetére is, megemlékezve a kommunista diktatúra halálos áldozatairól, sürgetve rehabilitációjukat. Egyút tal a dokumentumban elfogadhatatlannak nevezik, hogy az 1945 és 1989 között kisajátított egyházi vagyont még mindig nem kapták vissza az egyházak Romániában.
