Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-29
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.29 . 17 "A kulturális tá rcától meg kellene kapnia a regionális és a nemzetiségi kultúra osztályát, míg az oktatásügyi tárcától a nemzetiségi oktatásügy osztályát. Egy törvényalkotási osztálya is lesz" - sorolta az új jogköröket Bugár. vissza A néme t befektetők szemében Szlovákia a negyedik legvonzóbb állam a térségben Felvidék.ma 2010.06.29. A közép- és keleteurópai térségben Szlovákia a negyedik legvonzóbb állam a német befektetők szemében, ugyanakkor tavaly még a második helyen szerepe lt az ország a német invesztíció irányát tekintve. A legvonzóbb befektetési célpont a németek szemében továbbra is Csehország, tavaly ugyanúgy az első helyen álltak. Mindez abból a felmérésből derült ki, melyet a Csehnémet Kereskedelmi és Ipari Kamara vég zett közel ezer német befektető körében. A német cégek egyébként már ötödször értékelik Csehországot a legmagasabbra, mint legjobb befektetési célpontot. Amint azt Bernard Bauer, a csehnémet iparkamara vezetőségi tagja elmondta, ahhoz, hogy Csehország ezt az elsőséget továbbra is meg tudja őrizni, fontos az új cseh kormány mielőbbi hivatalba lépése és a szükséges reformok beindítása. Lengyelország a tavalyi negyedik helyről idén a második helyen végzett az iparkamara felmérésében, míg Szlovénia őrzi a tav aly megszerzett harmadik, Horvátország pedig az ötödik helyét. A német befektetők egyébként a közép- és keleteurópai térségben jelentős fejlődési potenciált látnak. 2008 végéig német cégek 10 kelet- és középeurópai országban összesen 77 milliárd eurót fe ktettek be. Ebből közel 20 milliárdot, tehát a legtöbb összeget Csehországban. vissza Színt kell vallania a MostHídnak Felvidék.ma 2010.06.29. A magyar kormány három héten belül összehívja a MÁÉRTet (Magyar Áll andó Értekezlet), és a Szlovákiában éles tiltakozást kiváltó KMKF (Kárpátmdencei Magyar Képviselők Fóruma) is folytatja tevékenységét, így a szlovák parlamentbe jutott MostHídnak hamarosan döntenie kell a magyarmagyar kapcsolattartásban való szerepválla lásáról Egyelőre ez Magyarország irányába a sértődött üzengetések szintjén van. A MostHíd szerint a magyar kormánynak kell lépnie, azaz meghívni a MostHíd képviselőit ezekre az ülésekre. Ellenben Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes teljesen egyértelm űen nyilatkozott a MÁÉRTon való részvétel feltételeiről: "A Máértnek megvan a világos statútuma, magyar pártok, politikai szervezetek vesznek részt benne, ez a magyar szervezetek fóruma. Aki részt akar venni benne, annak el kell fogadni a Máért statútumát , amely szerint a szervezetnek azok lehetnek tagjai, akik önmagukat magyarként definiálják" - mondta Semjén, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a MostHíd előtt nyitva állnak az ajtók, ha magyar pártként határozzák meg magukat. A MostHídnak ez a júniu s 12i választások után valóban problémát okozhat. Ugyan az eredetileg felállított választási lista első 14 helyén (ennyi mandátumhoz jutott a párt) 11 magyar nemzetiségű személy állt, ám a választók döntése (elsőbbségi szavazatai) alapján 7:7re módosult a pártban a szlovákmagyar arány, mely legalábbis egy vegyes pártot vetít előre. A miniszterek és az államtitkárok kinevezése után ez az arány módosulhat ugyan a magyarok javára, de csakis annak az árán, ha szlovákok is kapnak miniszteri és államtitkári ti sztségeket a MostHídban. Ez hamarosan kiderül, úgy, ahogy a magyarmagyar csúcstalálkozókhoz való hozzáállása is a pártnak. És ha ezeken részt vesznek, akkor újabb kényes döntések elé kerülhet a MostHíd, hiszen az össznemzeti méretben szerveződő Kárpátm edencei magyarság számos törekvése elfogadhatatlan még az újonnan formálódott szlovák politikai elit számára is. Emlékezhetünk, mekkora problémája volt például Mikuláš Dzurinda miniszterelnöknek (várhatóan a leendő külügyminiszternek) még az oly ártatlan s tátustörvény miatt is. Nehéz elképzelni azt is, hogy a KMKF csak azért módosítja majd a statútumát, hogy Bugár Béla kiérdemelje Iveta Radičová elismerését. Az önmeghatározásról valamit sejtethet a MostHíd elnevezés is. Volt, hogy maga Bugár Béla hívta fe l a figyelmet arra, hogy magyarul helytelen ez az elnevezés, ők nem MostHíd, hanem Híd. Ennek megfelelően még - az MKPból való kilépésük idején - bejegyeztették az új párt nevét az interneten kétfajta változatban is. Regisztrálták a
