Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-22
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.22 . 27 Nem kétséges, hogy az lesz a következő köztársasági elnök, akit a kétharmados többséggel rendelkező FideszKDNP megnevez a posztra. A jelöltnek ugyanis el kell nyernie az összes képviselő kétharmadának szavazatát. Ha így lesz, már az első kör ben megválaszthatják az államfőt, amire 1995 óta nem volt példa. Az csak a hét második felében derül ki, ki lesz a Fidesz jelöltje. Kósa Lajos ügyvezető alelnök szerint hatnál is több személy jöhet szóba. Neveket nem említett, mondván: egyikük sem hatalmaz ta fel az elnökséget, hogy nevét nyilvánosságra hozza. Csaknem biztos, hogy Sólyom Lászlót nem jelöli újra a kormánypárt, tartanak ugyanis attól, hogy a regnáló államfő keresztbe tesz a Fidesz hatalmi törekvéseinek. Erre utalt Pokorni Zoltán, amikor egy té véműsorban korábban azt mondta: "Szerintem kéthárom év múlva nem Sólyom Lászlónak hívják majd az államfőt". A szóba jöhető nevek régóta forognak a sajtóban (esélyeiket ld. külön). Egyes információk szerint a Fidesz vezetésében komoly vita folyt a posztról , de Orbán Viktor pártelnök ragaszkodott ahhoz, hogy Schmitt Pál legyen a jelölt. E forgatókönyv szerint - mint arról lapunk elsőként számolt be - Schmittet a házelnöki poszton Kövér László követné. Amikor még áprilisban - lapunk információja alapján - a z MTI Schmittet kérdezte arról, hogy ő lehet a köztársasági elnök, az akkor még az Európai Parlament alelnöki posztját betöltő politikus úgy válaszolt: "A híreket én is láttam, ezt még egy embertől nem hallottam, ebben biztos voltam, Orbán Viktor. Ő engem hazahív, hogy készüljek arra, hogy a parlament elnöke leszek, így is készülök, tanulmányokat folytatok, konzultálok. Úgy érzem, hogy ha azt bízza rám a sors, akkor az lesz. Megszoktam, hogy az előttem álló feladatot veszem komolyan. Ezt senki hivatalosan n em mondta, ezt valaki elkezdte mondani, mi most egyelőre nem posztokat osztunk, talán ezért is van a soksok találgatás. (...) De egyet biztosan tudok, hogy én igen jó kapcsolatot ápolok Orbán Viktorral, és közöttünk soha nem hangzott el ez a téma." Később az MTIt szavai kiforgatásával vádolta meg, mert a távírati iroda először csak egy rövidített közleményt adott ki. A sportolóból diplomatává, majd politikussá lett Schmittnek nem ez volt az egyetlen bakija. Már házelnökként a parlamenti Trianonemléknap on például dr. Erdős Péternek nevezte a magyar katolikus egyház vezetőjét, Erdő Péter bíborost. Az elszólásból az derül ki, a magyar politikához nem elegendő a rutin, ami egyébként a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívónak egyéb téren megvan. Az idén 6 8 éves Schmitt a Közgázon végzett, majd 1992ben a Testnevelési Egyetemen doktorált. Nevét sportolóként ismerte meg a világ, párbajtőrcsapatban kétszeres olimpiai bajnok volt 1968ban és 1972ben, közben kétszeres világbajnok 1970ben és 1971ben. Szakmai karrierje az Astoria Szállóban indult 1965ben, innen igazgatóhelyettesként távozott 1980ban a Hotel Fórum hasonló posztjára. 1981ben azonban már a Népstadion és intézményei főigazgatója. 1983ban meghalt Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (N OB) magyar tagja, aki a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) főtitkára és az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) alelnöke is volt egyben. Schmitt mindhárom posztot megörökölte; a NOBban ma is képviseli a magyar olimpiai mozgalmat, a MOB főtitkári poszt ját 1988ig töltötte be, 1990től azonban őt választották a MOB elnökévé - ezt a feladatát társadalmi munkában látja el. OTSHtisztsége miatt Schmitt a Lázár, majd a Grósz kormányban is miniszterhelyettesi posztot töltött be. Nemzetközi sportkarrierje ez után egy évtizedig töretlen; 1991ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, a posztot 1995ig, NOBalelnökké történő megválasztásáig viselte. Innen 1999ben távozott, amikor a NOB protokollfőnökévé választották, ezt a pozíciót a mai napig betölti. 200 1ben úgy döntött, elindul a NOB elnöki posztjáért, de mindössze hat szavazatot kapott. Sportvezetői karrierjének egyik első állomása az 1984es los angelesi olimpia volt, amelyre - a szocialista országok bojkottja miatt - a magyar sportolók és edzőik nem mehettek el. Schmitt a húszéves évfordulón lapunknak azt mondta: nem fontolgatta a lemondását a bojkott miatt, nem kíván bocsánatot kérni érte, és nem érez lelkiismeretfurdalást sem, mivel külföldi útja miatt nem vett részt a távolmaradásról döntő MOBül ésen. Eközben "valódi" diplomáciai karriert is befutott, hiszen 1993tól 1997ig nagykövet volt Madridban, majd a Fidesz hatalomra kerülése után Svájcban vezette a magyar nagykövetséget 2002ig. Nem sokkal azelőtt, hogy lejárt volna megbízatása, Schmitt bejelentette, független jelöltként - a Fidesz támogatásával - elindul Budapest főpolgármesteri tisztségéért. Ekkor a Medgyessykormány külügyminisztere, Kovács László hazahívta posztjáról. Demszky Gábort ugyan nem sikerült megvernie, de mégis elért valamit ; a Fidesz úgynevezett szövetségi átalakításakor, 2003 májusában Orbán Viktor pártja alelnöki tisztségét ajánlotta fel neki, amit Schmitt köszönettel
