Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-18
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.18 . 15 Öllös László politológus arról beszélt, mi maradt a rendszerváltásból 2006 után. Kifejtette: Robert Fico pártját, a Smert Európa elfogadta, a Slota féle pártot elutasította, de Ficóéket nem büntette érte, Mečiar pártja pedig kezdetben civilizálódottnak tűnt, s a világ csak akkor kapott észbe, amikor megpróbálta felszámolni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Öllös a mečiarizmus enyhe vállfa jának nevezte az elmúlt négy évet, melyben aminek csak lehetett, nekiment a kormány, központosított, külpolitikájában keleti fordulatot vett, sőt Kína, Líbia is szóba jött. Öllös szerint néhány százalékkal eltolódott a közvélemény, ennek köszönhetően most kormányváltás lesz, némi modernizáció. Értékrendi váltásra Öllös nem számít. A hatpárti kormány – a négy mellett az OKS a MostHídban, illetve az SaSben egy négy fős polgári csoport – összetartása, összehangolása nehéz lesz, ráadásul a Kereszténydemokrata Mozgalmon belül is két áramlat küzd egymással, mondta. Hunčík, a MostHíd megálmodója Hunčík Péter szakértő a két magyar párt szerepléséről beszélt. Elmondta, három éve ő vetette fel, hogy kell egy magyarszlovák közös párt, életmódja és értékei miatt ő személy szerint a MostHídat támogatta. Kijelentette: a szlovák pártok etnikai alapon szerveződnek, ezért gondolta úgy, hogy olyan formában kell a szlovákmagyar pártot megszervezni, ahogyan az megtörtént. Utalt a Masaryki Csehszlovákia hasonló tradícióir a, hogy akkor is csak krízishelyzetben egyesültek a magyar pártok. Hunčík szerint Budapesten is nagyon fontos tudatosítani, hogy a Kárpátmedencei magyarság nem vehető egy kalap alá. Kijelentette: a szlovákiai magyarságnak valószínűleg nem volt akkora vesz élyérzete, hogy összezárjon egy etnikai pártba. (Megjegyezte: a Magyar Koalíció Pártjában is csak kényszerből egyesült 1998ban a három párt.) Arra a kérdésre, hogy vane létjogosultsága egy magyarszlovák szlovákiai pártnak, Hunčík szerint az MKP elnöke m ég nemrég is azt válaszolta, hogy „legfeljebb 8 darab szlovák támogatna egy ilyen pártot”, ám ennek Hunčík szerint nagyon keményen ellentmondanak a választási eredmények. Az MKP korábban Pozsonyban 16 ezer szavazatot szokott szerezni, a MostHíd most közel 21 ezret szerzett (az MKP 1600at - a szerk.megj.), mondta, az ún. tiszta szlovák járásokban összesen 2023 ezret, s hozzá még az OKS képviselőit is felkarikázták, tehát Hunčík szerint igenis életképes az ő eredeti elképzelése a szlovákmagyar pártról. Hu nčík beismerte, arra ő sem számított, hogy így fognak szerepelni a magyar pártok. Az összes felmérés mást mutatott. Nagyjából kijött – fogalmazott Hunčík, a Fórum Intézet elnöke – , amit korábban is tudtak, hogy a Magyar Polgári Párt egykori szavazói most i s a MostHídat választanák, a valamikori MKDMEgyüttélés támogatói pedig az MKPt. Arra nem számíthattak a felmérés készítői, mit csinál majd a választókkal az MKDM egykori embelmatikus figurája, Bugár Béla átállása ebbe az új pártba. Ezt előre várni nem l ehetett, szögezte le. Hunčík szerint a szlovákiai magyar kisebbség számára a mostani választási eredmény jelenti a politikai modernizációt. És hogy a vesztes, az MKP szempontjából mi történt? Hunčík szerint rosszul sült el az MKP konfrontatív, kizárólagos és agresszív kampánya, hogy folyton ismételgették: ők a magyarok kizárólagos képviselete, alsóbb szinteken ment a hazaárulózás, és Hunčík szerint már Intézetük, a Fórum felmérésében is lehettek e miatt olyan szavazók, akik nem merték beismerni, hogy a Hída t fogják választani. A rossz felmérés alapján Hunčík szerint rosszul kampányolt az MKP, nem tudta, mivel áll szemben, így a magyar szimbolikus politizálás kudarca volt ez a választás. A MostHídban Hunčík szerint egy problematikus dolog van: a 14 mandátum hét magyar és hét szlovák képviselőt jelent, és ez feszültségeket okozhat a félmilliós magyarsággal. Hunčík azonban abban bízik, hogy sikerülni fog a magyarok számára fontos kérdéseket szlovákokkal kimondatni, ami szerinte a konfliktuskezelés fontos eleme, mert nagyobb lesz a súlya, ha szlovák mondja ki, mintha csak a magyarok akarnák. És Hunčík kijelentette: Szlovákiában nemcsak a mečiarizmusnak van vége, hanem a durayizmusnak is, most már nem kiharcolni akarja majd a kisebbségi jogokat a parlamenti képvis elet, hanem elérni. Nem osztják Hunčík optimizmusát Somogyi Alfréd lelkész először azt tisztázta a magyarországi résztvevőknek, hogy továbbra is csak egy magyar párt van Szlovákiában, az MKP, a másik legfeljebb kétnyelvűnek nevezhető. Szerinte az MKP kamp ánya koránt sem volt olyan agresszív, amilyennek feltüntetni szeretnék. Inkább ott hibázott a magyar párt, mondta, hogy a magyar állampolgársági törvény elfogadása és a szlovák „megfosztó” törvény meghozatala után nem tudott az MKP a megriadt magyaroknak m egnyugtató választ adni aggodalmaikra. Somogyi Alfréd azt is kifejtette: nincs, és nem is lehet szó szlovákmagyar partneri viszonyról egy pártban, ha ott tilos a szlovákiai magyaroknak az autonómiaigényükről beszélni, a beneši dekrétumok következményeinek jóvátételét kérni. A választási eredmények kapcsán pedig arra mutatott rá: a magyar tanítási nyelvű iskolákban az utóbbi húsz évben visszaszorult a magyar identitástudat ápolása, nem tanítják arra a fiatalokat, miért lehetnek büszkék
