Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-18
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.18 . 16 magyarságukra, önmagu kra. Ez szerinte a jövő évi népszámláláskor még inkább meg fog mutatkozni, mint a választásokon leadott szavazatokban, főleg a fiatalokéban. Öllös László szerint sem olyan egyszerű a jövő, a hogyan tovább kérdése a Mosthíd számára sem. Míg parlamenti párt volt a Magyar Koalíció Pártja, Bugár Bélának volt lehetősége eljátszani a mérsékelt magyart, a szlovákok irányában megértő, nyitott politikust. Kerülhette a kényes témákat. Nem nyilatkozott például Trianon kapcsán, nem exponálta magát az állampolgárság üg yében, illetve csak annyira, hogy kijelentette: ő nem fogja kérni. Még korábban nem jártak a KMKF ülésére sem, nehogy elbizonytalanítsák potenciális szlovák választóikat. Bugárék problémakerülők voltak, így a szókimondóbb MKPval szemben is eredményesebb k ampányt tudtak folytatni. Most viszont, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe, a Híd olyan helyzetbe került, amire maga sem számított. A riadalom most kezd lassan előjönni – fogalmazott Öllös , eddig ugyanis az egyik oldalon volt egy határozott identitá spolitikát folytató MKP, vele szemben az ezt mérsékelten vagy radikálisan elutasító szlovák politika, a köztes térben pedig ott volt a békésen szemlélődő MostHíd. A választásokat követően viszont a MostHíd van ott, ahol korábban az MKP állt. És ez szépen lassan elő fog jönni. S erre a hét képviselőre hárul majd minden. S két lehetőségük lesz: vagy képviselik az identitáspolitika alapvető értékeit, vagy nem. Egy darabig lehet még sumákolni, de egyszer színt kell vallani. Nem lehet azt mondani, hogy akarom is, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen, meg nem is. Márpedig ha a magyar nem lesz hivatalos nyelv, akkor beolvadunk, ez most már ilyen kérdés. Az identitás kérdései a Hídban – mint pártban – nincsenek tisztázva, és az Öllös László által nagyra becsült szl ovák (OKS) képviselők esetében is tisztázatlanok. Öllös szerint hát az elkövetkezőkben derül majd ki, milyen is a szlovákiai magyar érdekképviselet jelenleg a parlamentben. vissza Győzelem első fokon a Guşăszobor ellen Krón ika 2010. június 17. A Maros megyei törvényszék csütörtökön megsemmisítette azt a tanácsi határozatot, melynek értelmében a marosvásárhelyi önkormányzat Ştefan Guşának állított volna szobrot. A bírói testület ezzel helyt adott Tőkés László EPképvis elő keresetének és Hamar Alpár Benjámin forradalmár beavatkozási kérésének. Az ügyet képviselő Kincses Előd szerint a törvényszék döntése megerősíti az ügyészség korábbi álláspontját, miszerint az 1994ben elhunyt generális – Victor Stănculescu és Mihai Ch iţac tábornokok mellett – egyike volt azoknak, akik az 1989es temesvári forradalom vérbe fojtását rendelte el, majd néhány nap múlva az otopenii mészárlást irányította. „A törvényszék döntése ugyanakkor összhangban van az Európai Parlamentnek azzal a ha tározatával, amely felszólítja a volt szocialista országokat, hogy hagyjanak fel a kommunista, elnyomó rendszer hőseinek a kultuszával” – értékelte a Krónikának a csütörtökön meghozott, megfellebbezhető ítéletet Kincses. Krónika19. labdarúgóvilágbajnoksá g, DélAfrika 2010 A Ştefan Guşă elleni ügyészségi vádirat mellett a neves marosvásárhelyi jogász bemutatta a bíráknak azt a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának 2006ban nyilvánosságra került jegyzőkönyvét, miszerint a nagyhatalom elitje már 19 86ban eldöntötte: többé nem avatkozik a szocialista országok belügyeibe. Ştefan Guşă védelmezői ugyanis azt próbálták elhitetni a törvényszékkel és a közvéleménnyel, hogy a tábornok volt az, aki 1989 decemberében megfékezte az oroszok behatolását Romániáb a. A Brezsnyevdoktrínával való szakítása viszont tisztán kimondta, hogy a Szovjetuniónak esze ágában sem volt megakadályozni Ceauşescu és az általa képviselt elnyomó rendszer megbuktatását, vagy annak következtében elfoglalni az országot. Mint ismeretes, a gyilkossággal vádolt tábornok szobrának felállítását Guşă családja kezdeményezte. A szándékot a többnyire nyugdíjas rendőr- és katonatiszteket tömörítő Cultul Eroilor szervezet, valamint Marosvásárhely önkormányzata is felkarolta. A tavaly benyújtott h atározattervezetet az RMDSZ tanácsosai is, Benedek István akkori frakcióvezető javaslatára megszavazták. A sajtó, majd a vásárhelyi magyarság nyomására a szövetség képviselői visszakoztak. A magyar orvospolitikus néhány hónappal ezelőtt még elítélően nyil atkozott a Tőkés László által benyújtott bírósági keresetről, és olyan ügyvédnek nevezte Kincses Elődöt, aki nem képes megnyerni egyetlen pert sem. Benedek akkori álláspontja szerint az ügyet politikai alkuval is el lehetett volna simítani.
