Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-17
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.17 . 18 Kijev mihamarabbi vízumkönnyítést remél – Sokan még mindig a maffiával azonosítják Ukrajnát KISZO 20100617 Akár már az idén jelentős v ízumkönnyítésre számíthat Ukrajna, állapította meg közös sajtótájékoztatóján Mikola Azarov miniszterelnök és Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főképviselője. A Kijev és Brüsszel együttműködésének legaktuálisabb kérdéseit áttekintő luxembourgi tanácskozáson szó volt még a gázszállítások biztonságáról, az energiatranzitrendszer modernizációjáról, a politikai és gazdasági reformfolyamatok elmélyítéséről és felgyorsításáról, a szólásszabadság garantálásáról, valamint az EU és Ukrajna közötti szab adkereskedelmi övezet mielőbbi létrehozásáról, amitől egyébként a felek kölcsönösen a hitelválság okozta gazdasági visszaesés mérséklését remélik. Ám hogy mikor valósulhat meg az utóbbi projekt, azt ma még nagyon nehéz megmondani, több vezető tagállam ugya nis komolyan félti agrárpiacát az ukrajnai termékektől. A találkozón az ukrán kormányfő a reformok hatékony segítését is kérte Brüsszeltől, valamint az ígért vízumkönnyítés mihamarabbi végrehajtását. Catherine Ashton a maga részéről utóbbi téma kapcsán me gjegyezte, a vízumliberalizációs tárgyalások igen aktív szakaszba értek, s reményei szerint az őszre tervezett EU – Ukrajna csúcson már konkrét lépésekről is szó eshet. Ugyanakkor az Európai Stabilitásért Kezdeményezés (ESI) civil fórum egyik koordinátora, Alexander Stiglmaier arra emlékeztet, hogy sok EUs tagállamban még mindig hajlamosak a maffiával azonosítani Ukrajnát, s mivel a vízumkényszer eltörlése konszenzuson alapuló döntést igényel, több tagállam igencsak hátráltathatja ezt a folyamatot. Stiglmai er szerint Kijevnek minél gyorsabban és minél többet át kell vennie a balkáni tapasztalatokból. Elsősorban határőrizeti rendszerén, az illegális migráció visszaszorításán és a korrupció elleni szigorúbb és hatékonyabb fellépésen kell jelentősen javítania, valamint több jogszabályát az európai normákhoz szükséges igazítani. Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy az országban még mindig nem honosították meg a biometrikus adatokat tartalmazó útleveleket, noha ez egyik alapfeltétele a vízummentességnek. vissza D. Gy. Öt elfogadott módosítási javaslat – Pásztor Bálint: Ezek a felsőoktatási törvényjavaslat részévé váltak Magyar Szó Mihályi Katalin 2010. június 17., csütörtök A szerbiai parlament oktatási bizottságának ülésén Žarko Obradović miniszter ismertette, hogy a felsőoktatási törvény módosítására mely indítványokat fogadta el a minisztérium, illetve a kormány. A képviselők összesen 79 módosítási indítványt nyújtottak be e törvényjavaslatra, ebből 16ot fogadott el az oktatási minisztérium, s ezek közül 5 a VMSZ módosítási indítványa. – Arról az 5 indítványról van szó, amely a kisebbségi nyelven folyó oktatás lehetőségeire vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek már a törvényjavaslat részévé váltak, tehát biztosan el lesznek fogadva – magyarázta Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője. Egyébként összesen nyolc indítványt nyújtott be a párt képviselői csoportja. A további három javaslatot, amelyek Vajdaság hatáskörének pontosítására, valamint az akkreditációs folyamat bizonyos kérdéseire vonatkoztak, a miniszter nem fogadta el, ugyanis meglátásai szerint ezeket a kérdéseket nem a törvénnyel, hanem kísérőrendeletekkel, vagyis alacsonyabb rangú jogszabályokkal kell szabályozni. Az oktatási bizottsá g viszont tegnapi ülésén támogatta ezeket, ami azt jelenti, hogy június 29én, a szavazás alkalmával minden bizonnyal e három módosítási indítványt is el fogja fogadni a parlament. – Az említett 5 módosítási indítvány, amely már elfogadásra került, a magy ar oktatás szempontjából a legfontosabb. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Országos Felsőoktatási Tanácsnak egészen biztosan lesz magyar tagja, és más olyan kisebbségeknek is lesz képviselője, amelyek nyelvén folyik felsőoktatás az országban. Ez egy o lyan hatáskör, amit a nemzeti tanácsokról szóló törvény határoz meg, s sikerült érvényt szerezni neki azzal, hogy elfogadták a módosítási javaslatunkat. A másik két indítvány azt irányozza elő, hogy a nemzeti tanács
