Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-17
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.17 . 19 véleményét ki kell kérni egyetemi karok dékánjainak és kari tanácsai tagjainak kinevezésekor, azokon a karokon, amelyeken az adott nemzeti kisebbség nyelvén is folyik oktatás teljes egészében vagy legalább egy tantárgyból. A következő két módosítási indítvány elfogadása gyakorlati szempontból a legfontosabb. Ugyanis a '80as évek gyakorlatát követően 20 – 25 év után megint törvény adta lehetőség az, hogy magyarul vizsgázhassanak az egyetemi hallgatók azokból a tantárgyakból, amelyek esetében magyar vagy magyarul is tudó munkatárs is van az adott ka tedrán. Továbbá hogy magyar nyelven is lehessen diplomamunkát, magiszteri munkát írni és védeni. (A doktori disszertáció esetében ez már eddig is adott lehetőség volt). Ezeknek a módosítási indítványoknak az elfogadása azt jelenti, hogy megéri kitartónak l enni, mert amikor 2005ben a most még hatályos felsőoktatási törvényt elfogadta a parlament, az említett, a Magyar Nemzeti Tanács által akkor is javasolt módosításokat nem ismerte el, most pedig sikerült elfogadtatni ezeket – hallottuk Pásztor Bálinttól. Tehát a jövőben nem az adott kar jóindulatán múlik majd, hogy lehete magyar nyelven vizsgázni, megírni, megvédeni a diplomamunkát. Néhány éve olvashattuk napilapunkban: az egyik karon úgy lehetett csak magyarul diplomázni, hogy meg kellett szerbül is írni a diplomamunkát. Mostantól ez nem így lesz. Ma lesz a törvényjavaslat részletes, szakaszonkénti vitája, amelyen Pásztor Bálint még felszólal, hiszen beszélni szándékozik a kétszakos tanárképzés szükségességéről, hogy ezt rendelettel szabályozza a miniszt érium, de a honosítás megkönnyítésének fontosságáról is szót ejt majd. vissza „Mozgó céltábla az EU” – Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral ÚMSZ Salamon Márton László | 20100616 23:27:26 „Összetévesztettük az uniós csatlakozást az integrációval, és úgy viselkedünk, mint aki elvégezte a dolgát. Holott az Európai Unió eddig is egy mozgó céltábla volt, újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitika is hozzá kell, hogy járuljon” – vélekedik a lap unknak adott interjúban Niculescu Tóni külügyi államtitkár. Külügyi államtitkárként ön – ha nem tévedek – már a hatodik minisztert „koptatja”, Teodor Baconschi személyében. Mi újat hozott ő a román diplomáciába, és melyek a román külpolitika esetleges új irányai? – A külügyminiszterek nem igazán hoznak újat, és ez így is van rendjén: a külpolitika akkor jó, ha előre látható, megbízható és irányadó. Ami most mégis váltásra kényszeríthet bennünket, az az alakuló Európai Külpolitikai Szolgálat. Át kell alakí tanunk a minisztériumot, hogy idejében és hatékonyan tudjon válaszolni az új európai külpolitika kihívásaira. Sietek hozzáfűzni, hogy a közös uniós külpolitika, mint olyan, távolról sincs véglegesítve, még mindig dolgoznak rajta Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyaránt. Egy másik nagyon fontos projekt, amelyre összpontosítunk, a Dunastratégia, amit az osztrákokkal együtt kezdeményeztünk. A napokban Konstancán tartottak konferenciát erről a számos területet – gazdaságot, környezetvédelmet, szállít ásügyet stb. – átölelő projektről, amelyben az érdekelt szomszédos középeurópai országok vesznek részt. Említette a közös európai külpolitikát. Az EUnak ugyebár most már „külügyminisztere” is van Catherine Ashton személyében. Róla viszont inkább azt lehe t elmondani, hogy nem egy fajsúlyos politikus, és nem is igazán nőtt fel a feladathoz... – Azok, akik ezt a tisztséget kitalálták, úgy érveltek, hogy erős, egy hangon szóló európai külpolitikára van szükség. Ám paradox módon, amikor odakerültek, hogy konk rét személyt is javasoljanak a posztra, megtorpantak. Az eredeti jelölt Tony Blair korábbi brit miniszterelnök volt, akit sokan bírálnak Európában, Amerikabarát politikája miatt, mások pedig attól tartottak, hogy háttérbe szorítja majd a többi európai vez etőt.
