Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-16
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.16 . 32 közleménye szerint a tárgyalásokon az SDKU, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd képviselői vesznek részt. Mikulás Dzurindát, az SD KU elnökét délelőtt fogadta Ivan Gasparovic államfő, aki hétfőn Robert Fico jelenlegi kormányfőnek, a választáson győztes IránySzociáldemokrácia (Smer) párt elnökének adott kormányalakítási megbízatást, majd bejelentette, hogy a parlamentbe bejutott többi párt elnökével is meg kívánja vitatni a belpolitikai helyzetet. Dzurinda a találkozó után újságíróknak elmondta: tájékoztatta az államfőt az SDKU álláspontjáról, miszerint a jobboldali pártok – kihasználva parlamenti többségüket – közösen akarnak kormány t alakítani. „Elmondtam az elnöknek, hogy Iveta Radicová jelölését a kormányfői tisztségre személyesen is támogatom” – mondta újságíróknak a pártelnök. Robert Ficónak jövő hét szerdáig kell beszámolnia Gasparovicnak arról, hogy sikerrel járte kormányalak ítási próbálkozása. A négy jobboldali párt egybehangzóan azt állítja, nem kíván tárgyalni a Smer elnökével. „Ezt közöltem Gasparoviccsal is” – mondta Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, akit Dzurinda után szintén fogadott a köztársasá gi elnök. Radicovát érintő újságírói kérdésre Sulík kijelentette: „Úgy gondolom, jó miniszterelnök lesz.” Megjegyezte, nincs gondja azzal, hogy elsőként Fico kapott kormányalakítási megbízatást. „A Smer megnyerte a választást, joga van az első kísérletre” – vélekedett Sulík. A Smer szombaton 35 százalékos támogatással győzött ugyan, de miután nincs koalíciós partnere, Ficónak nincs esélye a kormányalakításra. A kormányfő azt mondta: mindezek ellenére megszólít minden pártot. Ugyanakkor jelezte: realista, s ha nem fog menni a kormányalakítás, kész arra, hogy pártja ellenzékbe vonuljon. vissza Szerbia az Európai Unió közelében ÚMSZ, Gyulay Zoltán | 20100616 08:09:55nyomtat | elküld Újabb lépéssel került közelebb az Európai Unióhoz Szerbia: a közösség külügyminisztériumai szabad utat adnak a Belgráddal megkötött, de sokáig félretett stabilitási és társulási egyezmény ratifikálásának. Újabb akadályt vett a NyugatBalkán európai integrációja. Néhány napja a szlovéniai népszava zás nyomán Ljubljana szüntette meg Horvátország európai uniós csatlakozásának blokkolását, most pedig Szerbia előtt emelkedett fel a sorompó. Főszereplők halála A darabjaira hullott egykori Jugoszlávia volt tagköztársaságai immár független országként, eg yenként igyekeznek az Európai Unióba. A legnagyobb – nem is gazdasági, hanem politikai – akadály Szerbia előtt tornyosult. Belgrádot a legsúlyosabb vádakkal a hágai Nemzetközi Törvényszék akkori svájci főügyésze, a könyörtelen Carla del Ponte illette: azt vetette a szemére, hogy nem működik együtt a háborús bűnösök felkutatásában, sőt, egyenesen rejtegeti őket. Tegyük hozzá: a főbűnöst, Szlobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnököt ekkor már elítélték; Zoran Djindjic szerb miniszterelnök szinte pucc sszerűen intézte a kiadatását – azóta az események egyik főszereplője sincs életben: Milosevicet a börtönben érte végzetes szívroham, Djindjicet meggyilkolták. Változott a főügyész személye is: Ponte asszony helyét a belgiumi Eupenben az 1967ben születet t Serge Brammertz vette át. Ez történetünk szempontjából azért fontos körülmény, mert most ő tájékoztatta a külügyminisztereket arról, amit del Ponte éveken át tagadott: Szerbia hozzáállásának a gyökeres változásáról. A szóban forgó egyezményt ugyanis má r 2008 áprilisában aláírták, de másfél évig nem történt semmi, mert Hollandia gátolta, és a dokumentum 2009 decemberében is csak egy kereskedelmet könnyítő átmeneti megállapodássá alakult át. (Azóta nem mellesleg Hollandia vétkességét is megállapították a srebrenicai vérengzésben – a „lelkifurdalás” mint motívum tehát több, mint feltételezhető.)
